Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Általános és elméleti tárgyú cikkek - Janovich István: Új lehetőségek a rovarkártevők elleni védekezésben
JANOVICH István Új lehetőségek a rovarkártevők elleni védekezésben A gyűjtemény-gyarapítás mai - a szakemberek szerint ugyan csak viszonylagos - felgyorsulása, az ezzel kapcsolatos fokozott elvárások illetve szükségszerűen elvégzendő feladatok, a jelenünk, gazdasági viszonyai (anyagi-, technikai- és személyi fejlesztési gondok) a közismerten hátrányos kiállítási és raktározási körülmények: mind olyan tényezők, melyek kizárják azt, hogy az állagmegóvással foglalkozó múzeumi szakalkalmazottak e körülmények között feladataikat hagyományos módszerekkel végezhessék el. Most azt még nem is részletezem, hogy a vegyszeres kezelések milyen, jószerivel csak alkalmi hatékonysággal rendelkeznek illetve, hogy munka- és tűzvédelmi szempontból a munkahelyi körülmények ehhez megfelelőek-e? Ezt külön-külön, muzeumtipuson- ként - valamely előre kidolgozott mutatók alapján - kellene megvizsgálnunk ahhoz, hogy megközelitőleg reális képet kaphassunk, mely a jelen állapot rögzitése mellett rámutat az egyes, egyedi fejlesztések szükségszerűségére is. A vázoltak mellett azonban a restaurátortól elvárják - legfelső és múzeumi vezetési szinten is - hogy az előbbiekkel párhuzamosan határidőre "x” darabszámú tárgyat igényes kezelésben részesítsen úgy, hogy ennek jelentős hányada, mint uj kiállítási darab a kutató vagy a múzeumlátogató szempontjából egyaránt értékes, hozzáférhető, eredeti-információ hordozó objektum legyen! Az olvasóban is jogosan vetődik fel a kérdés: vajon a bevezetőben vázolt negativ tendenciák mellett valóban reálisak ezek az elvárások? Léteznek ilyen abszolút képességű emberek, akik bármely feladat megoldására képesek? Mindent - a képzési rendszerünk oly tapogatódzó megoldása mellett, sőt sokszor anélkül 199
