Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Régészeti jellegű tárgyak restaurálásáról - Vámosi Lajosné: Egy avar kori favödör restaurálása
VÁMOSI Lajosné Egy avar-kori favödör restaurálása A zamárdi Rétiföldek területén lévő avar temető 1980 őszétől folyamatosan kerül feltárásra. Az 1984. évi ásatási periódusban a 453. számú sirból eredeti helyén került elő a bronzpántos kis favödörin situ kiemelése megtörtént. A terület művelés alatt állt, a humusz vastagsága 56 cm. A kettős sirból a vödör a leánycsontváz fejénél levő lemélyítésben 152 cm mélységből került elő. Ebben a mélységben a talaj agyagos, erősen kötött. A vödröt földbabán - a fenékrész alatti lo cm-es földtalapzaton, valamint a vödröt kitöltő földtömeggel együtt - bandázsolva kaptam kézhez, azonban a forró, száraz, nyári ásatási körülmények miatt a tárgy és a benne lévő föld is teljesen kiszáradt. Az összeszáradt meszes, karbonátos tárgy rossz állapotúnak tűnt, melyet csak a bronz pántok tartottak össze. A kezelés során azonban kiderült, hogy közepes megtartású, de erősen kiszáradt tárgyról van szó. Az enyhén kónuszos favödör helyenként hiányos dongáit 3 bronz pánt tartotta csak össze. A huzalból készült füleket kis fülrögzitő véretekkel, szegecseléssel illesztették a felső abroncs és a faanyag közé. Az abroncsokat különféle, a bronzokra jellemző korróziós termékek boritották, helyenként aktiv rézklorid nyomokkal, az alsón erős bemaródásokkal. A vödörnek hiányzik a fenékrésze, azonban a sirból való felvétel és a későbbi megfigyelések egyértelműen arra mutatnak, hogy eredetileg sem volt. A vödör kizárólag sármellékiét céljára készülhetett; az abroncsok különfélesége és hevenyészett összeállitása, valamint a faanyag helyenkénti háncsszerű állapota arra utal, hogy használati célra nem lehetett alkalmas. Az összeszáradás miatt a bronz pántokat csak a szegecselés tartotta a vödrön, igy azokat a faanyag tisztítása előtt köny- nyen el lehetett távolítani. A tisztításhoz való előkészítés 57
