Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Történeti, ipartörténeti emlékek restaurálásáról - Kiss Péterné: 1756-os szűcs céhláda restaurálása
KISS Péterné 1756-os szűcs céhláda restaurálása Nem rendhagyó eset, hogy a restaurátor munkája során a kezelt tárgy készítésének és használatának körülményeiről uj adatokat tud meg. Az alább ismertetendő céhláda helyreállításakor is ezt történt, ugyanis előkerült a korábbi datálás. A láda a XVIII. század stílusjegyeit viseli.1 Az asztalos- munka elülső oldalát lécekkel keretekbe foglalt két kazetta díszíti, fedelét kovácsoltvas pántok kötik a láda testéhez. A tetőt felnyitva a bal belső oldalon tetős ládafia található.2 A láda a munkábavételkor egyszinű sötétbarna volt, hátoldalán "Anno 1869" felirattal. A vizsgálatok kimutatták, hogy az eredeti felett három ráfestett réteg található, ügy döntöttünk, hogy ezeket eltávolitjukl A felső két réteg (sötétbarna, alatta fáradtfehér színű) olajalapu volt, alátta a világos okker, s legalul a sötétzöld réteg szervetlen eredetű, protein kötőanyaggal.3 Azt, hogy a tárgy alsó peremén valaha szegőléc is volt, csak a későbbiekben feltárt festékréteg érintetlen felszinű felületei és az enyvezési nyomok tették nyilvánvalóvá. A ládát kovácsolással készült pántok; az elülső oldalon középen egy véséssel szépen megmunkált, attól jobbra és balra pedig két sima felületű kulcspajzs díszítik. A frontális oldal két szélén futó pánt felületének középvonalában un. "kékitéses" módszerrel előállított, pácolt esik tárult fel a festékrétegek alatt.4 A láda teteje erősen gombafertőzést szenvedett, hiányos és porózus volt, mig más helyein rovarkártevők (Anobium punctatum) drasztikus nyomai látszottak.5 A láda faanyaga lucfenyő (Picea abies).6 A restaurálás menete többlépcsős volt. A hiányzó kereteléseket, léceket fenyőfából elkészítettem. A tárgy eredeti festékrétegének kíméletes feltárását az alábbi vegyszerek kombinativ 227
