Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Móré Miklós: Beszámoló a Szépművészeti Múzeumban lezajlott képlopás körülményeiről és a visszakerülés utáni restaurálás munkájáról

A múzeumba való behatolás egyébként este 10 és 11 óra között történt, akkor, amikor sem az utcai forgalom, sem az éjjeli őrség nem zavarta az öt olasz és két magyar bűnözőből álló társaságot. Akciójukat megkönnyitette az őrizetlenül hagyott, renoválást szolgáló külső állványzat, az elromlott riasztóberendezés és az ellenőrzés könnyen megfigyelhető időpontja.

Az állványzaton tehát minden nehézség nélkül feljuthattak a képtár emeletének külső párkányára, azon keresztül az első ablakhoz, ami mögött éppen a Raffaello képek voltak. Az ablakot nyitó zárja közelében üvegvágőval szabaddá tették, majd a résen benyúlva kinyitották. Az előre kiválasztott képek mind kisméretűek, átlagosan 40-50 cm nagyságúak, tehát nem okozott számukra nehézséget, hogy azokat, keretükből kivéve, egy zsákba helyezzék és zsinór segitségével a lent várakozó társaik kezébe juttassák. A további események is gyorsan peregtek. Akkor, amikor a muzeum éjjeli őrsége ismét ellenőrző kőrútra indult és felfedezte a képek hiányát, a tolvajok közül hárman, zsákmányukkal gépkocsin már a jugoszláv határ felé robogtak, hogy uticéljukat, Görögországot minél előbb elérjék.

Az események további részleteit félretéve most térjünk vissza az érintett műtárgyakhoz, amelyek a múltban különböző utakon kerültek az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeumba.

Raffaello két festménye a -637 darabot számláló Esterházy-gyüj- teményhez tartozott, amelyet nagyobbrészt Miklós herceg a XVIII. század végén és a XIX. század eljén alakitott ki. Az európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt 1871-ben vásárolta meg a magyar állam, létrehozva ezzel a Régi Képtár elődjét, a Tudományos Akadémia épületében elhelyezett Országos Képtárat. Az "Esterházy Madonna" korábbi sorsáról csak annyit tudunk, hogy az 1710-es években XI. Kelemen pápa Erzsébet Krisztina császár és királynénak ajándékozta, irajd tőle Kaunitz herceg tulajdonába került. Kaunitz- tól yárásolta meg 1790 előtt Esterházy Miklós. Pietro Bembo képmása 1530 körül még a költő és humanista tulajdonában volt, a XVII. század végén a római Barberini gyűjtemény leltárában találkozunk leírásával. Tekintélyes gyűjtemény részét alkotta Giovanni Battista Tiepolo képe is. Pyrker János egri érsek még mint velencei patriarcha 190 képből álló gyűjteményt hozott létre.

82