Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Ágostházi László: Antik és középkori épületmaradványok konzerválása Budapest-Óbudán

óta bizonyítéka a jól megválasztott anyagnak és technológiának. Az amfiteátrum nézőterét alátámasztó és a porondot kialakító fa­lak maradványait 1935-39-ben tárták fel, majd Gerő László pro­fesszor 1940-43-ban konzerválta, helyenként ki is egészítette ezeket. Az eredeti falazás! technikához nagyon közelálló, s a középkorban is eredménnyel alkalmazott úgynevezett "forró fala­zás” módszerét választotta - cementet egyáltalán nem használt. Helyes választását igazolja, hogy azóta az építmény falainál lé­nyegi beavatkozás nem történt, s a ma látható pusztulás nem a fagy, hanem a szándékos rongálás eredménye. A jó és a rossz tapasztalatok figyelembevételével igyekeztünk a Flórián téren feltárt római kori épületmaradványok konzervá­lás! munkáit elvégezni. Az időjárásnak hathatósan ellentálló cementhabarcsos falazat csak azokon a helyeken készült, ahol teljesen megsemmisült épületrészt kellett visszaállítani. Itt a költségek kimélése céljából fagyálló betonalapozás, rajta ce- mentadaléku kiegészítő falazat készült. Ennek felületkezelése - az egységes megjelenés érdekében - speciális habarcskeverékkel készült. Minden meglévő faltest konzerválása, vagy ahhoz közvetlenül csatlakozó védőfalazat épitése speciális habarcsanyaggal tör­tént. Ezt előzőleg a Szilikátipari Kutató Intézet külön kisér- letsorozata előzte meg. Előbb megkísérelték a helyszínen vett minták alapján sokoldalú vegyelemzéssel meghatározni a rómaiak által készített habarcs kémiai összetételét. Az elemzések és a téma irodalmában található adatok alapján végzett kisérletsoro- zat eredményeiből választottuk ki a megfelelő keveréket. Az Intézet feladata az volt, hogy cement nélküli, az eredetihez hasonló megjelenésű és kötőszilárdságu összetételt találjon. Az így kapott habarcsanyag - úgy hisszük - jól vizsgázott: szin- és texturabeli tulajdonságai az eredetihez közelállóak, fizikai tulajdonságai (lélegzőképesség, kötés, szilárdulás, stb.) szintén jók, s nem utolsó sorban a habarcs jól bedolgoz­ható, szivesen használják a szakmunkások. Az igy készített fa­lazatok fagyállóságára még csak egyetlen tél tapasztalatai áll­nak rendelkezésre - a laboratóriumi próbákon kivül - ezek a 278

Next

/
Thumbnails
Contents