Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Pájer Károly: Az ötvöszománc kiegészítésének problémái

Az alkotórészek 1000-1400°C-on összeolvasztva egy áttetsző, szín­telen anyagot alkotnak. Ez a fritt. 2. Szinező anyagok amik 1-2 %-ban vannak jelen: sárga: kadmium-szulfid (CdS) piros: bázikus ólom-kromát, arany-klorid, arany ón-klorid kék: kobalt-oxid zöld: króm-oxid aluminium-oxiddal fekete: króm-, kobalt-, réz-, nikkel-, vas-, mangán-oxidok keve­réke . Árnyalatokat ezek keverékével érhetünk el. 3. Homályositó szerek, amik 1-10 %-ban vannak jelen: Ezek az átlátszatlan, opak zománcok előállításához szükségesek csonthamu (3 Ca/P04/2.CaC03, ón /IV/ oxid, rutil (TiC>2) ez 8 %-ig oldódik az üvegben, ezért 10-18 %-ig homályosit, fluorit (CaF2) 10 %-ig folyósító, afölött homályositó, kriolit (Na^AlFg) hasz­nálata, mint a fluorité. A zománcok három fajtáját ismerjük: Transzparens: 1+2; opak: 1+2+3,-fehér: 1+3. A nyersanyagok tégelyben való összeolvasztása során az alkotó­részek bonyolult kémiai reakcióba lépnek egymással. A nyers összeolvasztás után az olvadékot vizbe öntik, amitől az darabokra pattan széjjel. Ilyen darabos formában kerül forgalom­ba. A fent felsorolt összetevők alkotják a jelenlegi zománcokat. A régi zománcok összetételéről keveset tudunk. A szakkönyvek szerint kristályüveg, borax és ólom-oxid olvadéka. A pontos meg­határozás végett analitikai vizsgálatok szükségesek, hogy a megfelelő zománcot mi is elkészíthessük. Természetesen az uj kiegészítés szine eltérő kell hogy legyen az eredetitől a restaurátori etika szerint, ezért olyan árnyalato­kat kell kikisérleteznünk a szinező anyagok segítségével, hogy az eltérő szinhatást biztosíthassuk. Ehhez különálló fémlemezeken próbaégetést kell végeznünk. 3. Hogyan kötődnek a fém felületéhez? A zománc és a fém, e két teljesen eltérő anyag kapcsolata úgy jön létre, hogy az olvadék 750-900°C között ráég az alapra, ami lehet réz, bronz, ezüst, arany, illetve nemesfémmel bevont felület. 237

Next

/
Thumbnails
Contents