Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Skvaril, Lubomir - Johanidesová, Magdaléna: A gótikus pieta restaurálása a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum gyűjteményéből

azt javasolta, hogy a további restaurálás során teljesen távolítsuk el az eddigi restaurálási beavatkozásokat a szoborcsoportról éspedig az átfestések, valamint a viasz-fagittek leszedésével, mivel ennek a beavatkozásnak a következménye a poli- krómréteg céltudatos érdesítése volt. Ezt az eljárást a felépítmény értékének emelése és a polikrómia visszanyerése érdekében alkalmaztuk. Az utolsó restaurálási beavatkozás eltávolítása után, annak ellenére, hogy ez eredeti gótikus polikrómia fennmaradását illetően az aggodalmak beigazolódtak, a piéta megjelenése lényegesen jobb lett, a plaszticitás eltorzulásai eltűntek, mivel eltávolitottuk a viaszgitt vastag rétegeit. Az 50-es évek restaurálási beavatkozása leginkább Mária fejét, valamint palástja szegélyét és a trónus architektúráját változtat ta meg. A hiányzó építészeti részek pótlására apró szögekkel megerősített fagittet használtunk viaszból készített végkialaki tással. A felépítmény egy részét és a hátdeszkázatot szegekkel és különösen a fa összecsavarozásával erősítettük meg. A hátsó részt - a talapzatot - még meg is drótoztuk és fagittel begit- teltük. A hátdeszkázat levétele és Mária fején a barokk átfestés eltávolítása után megállapíthattuk, hogy a szoborcsoport, valószínűleg esés következtében, a hátsó részén megsérült. Mária fejének hátsó része széttört és ezt szegekkel és gitteléssel fogták össze.

A szoborcsoportot több fatömbből készítették. A talapzat, a felépítmény, Krisztus lábai, a hátrész önálló elemeket képeznek, amelyeket eredetileg kis cövekek tartottak össze. Mária fejét a mellrész egy darabjával eredetileg a fatőmbbe (Krisztus és Szűz Mária) ékként a mellkas felső részébe illesztették be. Az eséskor ez a rész levált és gitteléssel, valamint szegekkel erősítették vissza. Ebből arra lehet következtetni, hogy a zuhanás miatt legjobban a polikrómia sérült meg, különösen Szűz Mária testszinén és arca bal oldalának krétarétegén is. A kréta réteg és az átfestés még a barokk korból származik. Az ebből az időből való legnagyobb töredékeket Mária palástjának külső oldalán találtuk meg. A palást eredetileg kék volt és ez a szín kobaltüveget tartalmazott; olyan aranyozott ornamens díszítette, mint amilyent Krisztus fehér szemfedőjén is lehet látni.

208