Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Morgós András - Gondár Erzsébet: A fakonzerválás kezelőszereinek hatása a fenyőfa felületi mikromorfológiájára : scanning elektromikroszkópos vizsgálatok
MORGÓS ANDRÁS-GONDÁR ERZSÉBET A FAKONZERVÁLÁS KEZELŐSZEREINEK HATÁSA A FENYŐFA FELÜLETI MIKROMORFOLÓGIÁJÁRA-SCANNING ELEKTROMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A műtárgyak faanyagának egyik legfontosabb sajátsága a fa víztartalma és vizfelvevő képessége. A faanyag víztartalmának növekedése elősegíti a fa biológiai károsodását (rovarok, gombák, mikroorganizmusok által), Így kihat a fa élettartamára. Ezért a fa vizfelvételének csökkentése és szabályozása preventív konzerválási eljárásnak minősül. Elterjedésének talán az szab határt, hogy a fánál nem ismerjük eléggé ennek lehetőségét, a használatos konzerválószerek ezirányu hatását vagy az erre alkalmas anyagtípusokat. Valamint az, hogy az ipar által kifejlesz tett uj és hagyományos, erre a célra használható szerek pigmentált rendszerek (pl. olaj- vagy műgyantafestékek), melyek műtárgyaknál jóformán sohasem használhatók. A fa vizfelvételének csökkentése különösen fontos szabadtéri kiállítások, műtárgyak (skanzenek) faanyagánál, ahol állandóan fennáll annak a veszélye, hogy a fára esővíz vagy kondenzált nedvesség jut. A fa konzerválásához használt anyagok a fa vizfelvételi tulajdonságait módosítják, ezek hatása ma még alig ismert. Előadásunkkal szeretnénk a problémakör jobb megismerését elősegíteni. Abban a reményben, hogy a fakonzerválás terén is lehetségessé válik a jövőben vizfelvételt gátló kezelések széleskörű használata, úgy, m'int a kőkonzerválásban, ahol ilyen kezelést már régóta sikerrel alkalmaznak. A faanyag kezelése A fakonzerválásban leggyakrabban használatos természetes- és műanyagokkal egészséges fenyőfa mintatesteket (50x50x5 mm) kezeltünk. A természetes anyagok közül sellakot, lenolajat és méhviaszt, műgyanták közül poliészter, epoxi- és akrilát-metakrilát tipusuakat használtunk.A kezelés a mintatesteknek 1 percre a 107
