Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Koppán Zsolt: Kopott érmek olvashatóvá tétele röntgenezéssel
KOPPÁN ZSOLT KOPOTT ÉRMEK OLVASHATÓVÁ TÉTELE RÖNTGENEZÉSSEL Idén november 8-án lesz 90 éve, hogy Wilhelm Conrad Röntgen elkészítette a világ első röntgen-felvételét. Ettől az időtől, a felesége kezéről készült felvétel készítésének idejétől számítjuk a röntgen-sugárzás felfedezését. Az orvostudomány volt a legelső, majd utána a nagyipar, mely szinte a felfedezés pillanatától kezdve igyekszik kiaknázni a nem hétköznapi és nem is veszélytelen sugárzás előnyeit. Ezután sorra következtek az egyes tudományágak: fizika, kémia, kriminalisztika stb. Sajnos a művészettörténet és a régészet jóval később kezdte kihasználni a sugárzás adta lehetőségeket, jóllehet a röntgen által készített második felvétel a műtárgyröntge nézés ősének is tekinthető. Az történt, hogy átvilágította a laboratórium fa ajtaját és meglepetésére nemcsak a várt szerkezeti elemeket látta a felvételen, hanem furcsa módon hosszanti irányú erősebb és gyengébb fehér csikókat. Még aznap szétszedette az ajtót egy asztalossal és nagy csodálkozására nem találta a felvételen található csikókat. Csak jóval később jött rá, hogy a csikók a festőmester ecsethuzásának eredményei. A festék analizálásánál kiderült, hogy az ólomfehéret tartalmaz és a nem egyen letes eloszlás adja a képen látható csikókat. Az, hogy a művészettörténet és régészet viszonylag későn kezdte hasznosítani a röntgen-sugárzást, annak elsősorban techni kai és anyagi okai voltak, illetve nem utolsó sorban a természet tudományos szemlélet hiánya. Még ma is kevés az a hely a világon, ahol múzeumi területen közvetlenül foglalkoznak műtárgy röntgen-diagnosztikával. Ennek egyrészt anyagi okai vannak, de ezen túlmenően nagyobb probléma, hogy nem kimondottan múzeumi célra készülnek a berendezések. A másik gond a szakemberképzés. Tudomásom szerint nincs múzeumi 183
