Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Németh Pál - Kertész Pál - Koltai Attila: A kőzettan és a mikrobiológia szerepe a műemlék-, illetve műtárgyvédelemben
tos eleme. A szervesanyaggal történő kémiai reakciók hatására különféle szerves savak képződnek, melyek a köveket erősen rombolják (citromsav, fumársav stb.). Emlitést érdemel a gombák károsító hatása is. Különösképpen két gombafaj, a csészegomba és a penészgomba. A felületen elszi- neződést okoznak, hatásukat az anyag pórusterébe szőve fejtik ki (felületi feszitő hatás). Mivel a kövek porózus felületükön nagy mennyiségű szerves törmeléket, port és nedvességet kötnek meg, mikrobiológiai károsodásuk is gyorsabb. Mikrobiológiai vizsgálat eredménye a teljesség igénye nélkül. A vizsgált mintaanyagon az alábbi mikrobiológiai kórokozókat találtuk:- Xanthamanas heminiana- Aspergillus és Penicillium- Thiopedia rossana- Hydrogenomo nas pentatrapha- Thiobacillus concretivorus- Thibacillus thiooxidans- Flavolacterium rhenanum A felsorolt kórokozók erősen agresszívek. Bizonyossággal megállapítható, hogy a kövek, kőzetek biokorróziós folyamatában a kén- és nitrifikáló baktériumok játszák a döntő szerepet. A kárositó folyamatok során a szenvedő anyagokban szulfátok halmozódnak fel. Ezeket a folyamatokat elősegítik a levegő szennyező szénvegyületek . A jelenlegi vizsgálati anyag birtokában úgy véljük, hogy a mikrobiológiai aktivitás gátlására van lehetőség. A populáció analízis korrekt mintavételből származó tenyészet sorozattal eévégezhető és az izolált fajokkal az érzékenységi illetve rezisztenciapróba elvégezhető a számításba jöhető inhibitorokkal, igy lehetőség nyilik a helyreállításra használatos anyagok célszerű kiválasztására. 169
