Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Németh Pál - Kertész Pál - Koltai Attila: A kőzettan és a mikrobiológia szerepe a műemlék-, illetve műtárgyvédelemben
A mállás fogalmába sorolható a fentiek szerint a szennyeződés akkor is, ha az "csak" az esztétikai hatást rontja el. A gyors mállást okozhatják:- a földtani értelmezésű mállási folyamat éltalános (pl. makró- klimatikus) tényezői;- a kőanyag épületen való elhelyezkedésétől függő tényezők;- a közvetlen környezet mikrokiimatikus (pl. légszennyeződési) tényezői. A hazai éghajlaton a korrózió jelensége általában csak akkor lehet számottevő, ha a kőszerkezetekhez rendszeresen jut viz, vagy pára, felszivárgó talajviz, épületen belülről származó pára, csapadékvíz, vagy épületszerkezeti hiba következtében. A mállási folyamatot előidéző hatások a kőzetre összességükben hatnak és nem minden esetben jelölhető ki egy mértékadó külső hatás, amellyel szemben a kőzet ellenállását vizsgálhatjuk. A vizsgálatok kiválasztásához elemeznünk kell azokat a változásokat, amelyek a kőzeteken a mállás, a tisztitás és a kezelés során végbemennek és amelyek kihatással vannak a kövek további viselkedésére, megtartására. A mállás során a kőzetekben térfogati és felületi elváltozások alakulnak ki. A térfogati elváltozások során a folyamatok a kőzet (pl. épitőkőtömb) belsejében is jelentős elváltozásokat okoznak. A térfogati mállás a kőzet tönkremenetele szempontjából igen lényeges folyamat, ez azonban kezeléssel általában nem befolyásolható. A felületi mállás az időjárásnak kitett felületről indul meg és mélysége általában legfeljebb centiméteres nagyságrendű, így az elváltozások - ha össze is függenek a térfogati mállással - a felülethez kapcsolódó vékonyabb-vastagabb réteghez kötöttek. 1.3. A kőzettani vizsgálatok A kőzettani vizsgálatokkal megállapíthatjuk a kőzetalkotó ásványokat és megállapíthatjuk azok mállottságát. A felületi elváltozások vizsgálata már külön technikát igényel. A felületi mállás gyakran csak a felület néhány mikrométeres rétegében zajlik le, igy a kőzettani fénymikroszkóppal nem érté165
