Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Lodewijks, Johan: Restaurátorképzés
Például megtanulják a hallgatók, hogyan kell mérni a levegő relativ nedvességtartalmát, a világitás intenzitását, az ultraibolya sugárzás erősségét, ezenkívül megtanulnak egyszerűbb a- nyagelemzési és mikroszkópikus vizsgálati módszereket is. Az értékelés általános, hiszen vannak olyan kurzusok, ahol többet szentelnek a gyakorlati oktatásra és kevesebbet az elméletire, illetve forditva. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy minden egyes kurzusnál eltérő az elméleti tárgyak száma. Az alábbi lista szemlélteti, hogy elméletben mik tartoznak az elméleti tárgyakhoz a restaurátorképzésnél, valamint, hogy körülbelül milyen óraszámban kerülnek azok oktatásra. Ha figyelembe vesszük, hogy a tanfolyam időtartama 4 év, ahol a negyedik évet teljes mértékben gyakorlati oktatás tölti ki, és a megtanult elmélet szerves része a gyakorlatnak, akkor az alábbi számitást végezhetők: Minden évben van 45 hét, heti ötnapos oktatás, napi hét tanórával, amelynek 70 %-a, azaz 1100 tanóra jut gyakorlati konzerválásra és restaurálásra, s 30 %-a, azaz 475 óra az elméleti oktatásra. Tehát az első három év folyamán körülbelül 1425 elméleti tanóra van. Ezeket az alábbiak szerint lehet osztályozni:művészettörténet és stilusismeret 150 óraa civilizáció története 60 óraa műszaki fejlődés története 80 órarajzolás és festés 120 órakémia és fizika 260 órabiológia 40 órakonzerválás 40 óramikroszkópia 40 óraaz elemzés szaktechnikája 60 órakörnyezeti viszonyok tanulmányozása 40 óraanyagismeret 60 órafényképészet 60 óradokumentáció készités 60 órakonzerválási és restaurálási etika 70 óra 1140 óra 103
