Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Dercsényi Dezső: Falfestmények helyreállítása Magyarországon
az engedmény úgyszólván valamennyi munkára érvényes volt, hiszen működó templomok falképeiről volt szó. A másik csoport főként kisebb kvalitású és a XIX. század második feléből származó falképeket restaurált, lényegében korábbi módon. A MOB-nak legfeljebb arra telt az ereje, hogy az átfestéseket, a túlzott kiegészítéseket tilalmazza. A második világháború súlyos károkat okozott a magyar műemlékanyagban. A bombázások okozta legsúlyosabb pusztítás a szombathelyi székesegyházat érte. Maulbertsch-Winterhalder által festett kupola-freskója teljesen elpusztult. Sokkal súlyosabb károkat okozott az a körülmény, hogy a háborús sérüléseket nem lehetett azonnal kijavítani. így az épületek beáztak, ami a különben sértetlen falképekben okozott károsodást. A legnagyobb nehézséget azonban az okozta, hogy falképrestaurátorokban alig volt utánpótlás. Az olasz kapcsolatok természetesen megszakadtak, a szocialista államokkal viszont az uj kapcsolatok csak az ötvenes évek közepén alakultak ki. Pedig mind a Szovjetunióban, mind Csehszlovákiában, sőt e tekintetben még Lengyelországban is követésre méltó munkák folytak. A hazai restaurátor gárda is megfogyatkozott. Deéd Ferenc Ausztriába költözött, ahol főként felesége, aki textil-restaurálással foglalkozott, kapott rendkívül fontos feladatokat. Szentiványi Gyula meghalt, fia abbahagyta e munkát. Kákay Szabót pedig egy értelmetlen személyi politika teljesen háttérbe szorította. A Képzőművészeti Főiskolán egyetlen festő tanitott, elsősorban táblakép restaurálást, de ezt sem lehetett korszerűnek nevezni. A gyökeres változást az ÉM kezdeményezésére a Képzőművészeti Főiskolán 1969-ben felállított restaurálási tanszék működése hozta. Az Entz Géza vezette tanszék nemcsak korszerű restaurálási elveket és technikát oktat, hanem táblakép-festészet mellett falkép és fa- kőszobrászati helyreállításra képez szakembereket. - Ez azonban már egy további tanulmány témája. 95
