Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Dercsényi Dezső: Falfestmények helyreállítása Magyarországon
DERCSÉNYI, DEZSŐ FALFESTMÉNYEK HELYREÁLLÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A műemlékvédelemben aligha képzelhető el, hogy más elveken alapuló módszert alkalmazzanak a helyreállítás egyik vagy másik műfajában. Jelen esetben az építészeti és az azzal összefüggő képzőművészeti emlékek helyreállításánál. Különösképpen nehezen fordulhatna ez elő a falfestészet esetében, hiszen ezt az építészet adta alapok hordozzák. Az természetesen előfordulhat, hogy az építészeti és a képzőművészeti restaurálás azonos elvi alapokon, de nem azonos szakmai szinten valósul meg. Ez azonban a kialakult gyakorlat fejlettsége, illetve a rendelkezésre álló szakembergárda képzettsége közötti szintkülönbség és nem elvi, módszertani álláspont következménye. Ha tehát ismertetni akarjuk a magyar falfestészeti helyreállítások történetét, azt reálisan csakis a magyar műemléki helyreállítási módszer fejlődése keretében kísérelhetjük meg. A műemlékvédelemnek több mint száz éve? múltja van Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy a XIX. század első felének romantikus történeti szemlélete kimutatta a középkori és a reneszánsz Magyarország közép-európai nagyhatalmát. És igényelte "a régi dicsőség", az Árpád-kori és az Anjou királyok, főként azonban Corvin Mátyás király magas szintű művészeti emlékeinek feltárását és bemutatását. Bár ez akkor nem valósulhatott meg, de az osztrák uralom ellen támadt 1848-49-es szabadságharc leverése u- tán éppen bécsi kezdeményezésre - természetesen ellenkező előjelekkel - megkezdődött a műemlékek helyreállítása és feldolgozása Magyarországon. Az 1850-ben Bécsben megalakult K.u.K. Centralkommission für die Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale, tehát az állami műemléki szervezet. Hatáskörét természetesen Magyarországra is kiterjesztették. A helyreállítások és a feldolgozások szonban azt 89
