Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Pécsi L. Dániel: A 11. századi magyar koronázási palást új kiállítási tárlója

A relativ légnedvességet TZ-9 tip. ASSMAN-féle pszichrométerrel, a fénymérést pedig PU-150 tip. csehszlovák gyártmányú fénymérővel végeztem.

Az akkori mérések adatai:

1.sz.Táblázat

N°

Mérés időpont

Hőmérséklet C

Relativ légnedvesség %

Tárlón

belül

Tárlón

kivül

Tárlón

belül

Tárlón

kivül

1.

1979.11.21.

21

19

55

44

2.

1979.XI.19.

20-22

21

58-62

53

3 .

1984.1.9.

18,6

23,5

70 m

55

1. sz.Táblázat folytatás

N°

Mérés időpontja

Megvilágitás

erőssége (Lux)

MegTárlón

Tárló

jegybelül

kivül

zés

1.

1979.11.21.

120-400

130-400

Borús,

2.

1979.XI.19.

60-150

60-150

esős

3 .

1984.1.9.

idő

A táblázatból kiolvasható, hogy az 1979-es mérések alkalmával a tárlón belüli hőmérsékleti értékek (19-21 C°) és a relativ lég- nedvesség értékei (55-62 %) az ICCROM által előirt értékek (16- 18 C°) (55-60 %) közelében mozogtak. A megvilágitás erőssége

(60-400 lux)-mely ráadásul egyenetlenül oszlott el a palást felületén - jócskán túllépte a kivánatos 50 lux értéket.

Az 1979-es méréseket és vizsgálatokat 5 éves szünet követte, ekkor azonban a textilrestaurátorok sürgetésére szükségesnek mutatkozott a palást elhelyezési körülményeinek egy újbóli vizsgálata. Ekkor csak hőmérséklet és légnedvesség vizsgálatára került sor. A mért adatok, az igen magas 23,5 C°-os hőmérséklet és 70 %-os relativ páratartalom mindenkit alaposan megleptek. A vizsgálat során kiderült, hogy a tárló légnedvességszabályozását végző DEFENSOR VR-7 tip. készülék légnedvességérzékelője meghibásodott, emiatt alakult ki az igen magas hőmérséklet és relativ légnedvesség. Természetesen a hibás készülék üzemeltetését azonnal beszüntettük. Ez a nem várt helyzet végre lehetővé tette, hogy az általam tapasztaltakat, egy már régóta szorgalmazott és

60