Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Jedrzejewska, Hanna: Gondolatok az épületek belsejében lévő relatív páratartalom problémájáról
a szoba relativ páratartalma túl magas volt. A válasz: a tekercs előtti és mögötti hőmérsékletkülönbség a relativ páratartalmat módosította, innen az eltérés. VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉS Az első alapmegjegyzés az abszolút páratartalomra vonatkozik (viz-gőztartalom gm/m^-ben). Ezt a közvetlen fizikai értéket ritkán veszik figyelembe. Operativ okokból a relativ páratartalom dominál, de sok esetben az abszolút páratartalomból kell kiindulni, hogy megértsük mi történik valójában. Egy szoba "klimatikus tökéletlensége" gyakorlatilag meghatározható azzal a vizmennyiséggel, amelyet a szobába kell juttatni ahhoz, hogy az "ideális" körülményekhez viszonyítsunk. Minél többet kell hozzáadni, annál rosszabb a helyzet. Ezzel a problémával ritkán, vagy egyáltalán nem foglalkoznak. Egy szoba szellőztetésekor a külső relativ páratartalmat is 3 meg kell mérni. Ezt le kell bontani gm/m -re, s egyszerű a szá111 2 2 2 mitás: a szobában T , RH és AH van, kinn T , RH és AH . Ameny3 12 nyiben a benti levegő felét cseréljük, akkor m -ként: AH + AH : 2 = AH^ gm viz-gőz lesz. Az uj hőmérséklet ennek megfelelően 12 3 (T + T ): 2 = T . A táblázatokból kitűnik, hogy mi lesz a RH érték AH^ és T^-ban közvetlenül a szellőztetés után és mi lesz AH^ és a szobahőmérsékletre való visszaállás után. Amikor télen viz folyik az ablaktáblán, azt általában a helyiség magas páratartalmának tulajdonítják, ugyanakkor ez a viz- gőztartalom hirtelen csökkenéséhez vezethet. És igy tovább: Táblázat: Abszolút páratartalom /AH/ a különböző hőmérsékleten a telitettségi ponton RH = 100 %. °c-10 0 5 10 15 20 25 30 gms/^ 2,22 4,74 6,67 9,40 12,83 17,30 23,0 30,55 Valamennyi kiseb RH kell osztani pl. SH százalékaránynál a = 50 %/2 stb. fenti értéket arányosan A relativ páratartalom /RH/ a hőmérséklet és a levegőben lévő viz-gőz tartalmának függvénye grammokban /AH/, összekapcsolja az alap-paramétereket /RH, AH és T/. 28
