Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Jedrzejewska, Hanna: Gondolatok az épületek belsejében lévő relatív páratartalom problémájáról

Következésképen egy szoba klimakörülményeinek előzetes vizs­gálatait nem egy, hanem több, automatikus regisztráló műszerrel kell végezni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a várható legnagyobb eltéréseket jelezzék (fűtőberendezés közelében, kö­zel a mennyezethez, egy hideg falon, stb.). Amennyiben a szoba egyik fala un. "hideg fal" akkor a fal közelében nemcsak a pá­ratartalmat és a hőmérsékleti viszonyokat kell mérni, hanem ma­2 gát a falat is meg kell vizsgálni. A helyiségről, az ily módon elkészített "klima-térkép" a további, a megfigyelő műszerek va­lamint az alkalmazandó műszerek és a kellő nedvességszint meg­tartásával kapcsolatos döntések alapját képezi. A kezelési köny- nyebbség érdekében az összes leolvasást a relativ páratartalom jegyében adják meg. Nedvesítés A levegő viz-gőztartalmának emelésére különböző eszközöket alkalmaznak, kezdve a forrásban lévő vízzel telt edénnyel, a radiátorokra helyezett párologtatón, a raffináltabb gőzölőkig és a teljesen automata külső légkondicionáló berendezésekig. Ilyen­kor az RH a fő operativ érték, ezt általában csak egy helyen mé­rik (a gőzforrás közelében), vagy az automatikus programok mé­réseinek részét képezi. Hogy tulajdonképpen mi is zajlik le a nedvesített helyeken, ezt csak ritkán vizsgálják, pedig az sok meglepetést okozna. A bemutatott diagrammokon az "A" egy köz­ponti nedvesitőtől kiindulva a lehetséges viz-gőzelosztást szem­lélteti. A "B" egy üres helyiség egyik sarkában elhelyezett ned- vesitőt illusztrálja, mig a "C" a sarokból egy zsúfolt raktár­26

Next

/
Thumbnails
Contents