Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Jedrzejewska, Hanna: Gondolatok az épületek belsejében lévő relatív páratartalom problémájáról

A levegő tényleges viz-gőztartalmát, valamint a megengedett maximális viz-gőztartalmat (gőzhalmazállapotu viz) gramm (levegőegységben) = 1 köbméter) fejezzük ki. Ezt abszolút nedvesség- nek nevezzük. A levegő tényleges viz-gőztartalma a hőmérséklettől függ (feltéve, hogy a viz-gőztartalom nem haladja meg a megengedett mértéket), mig annak maximális tartalma szoros összefüggésben van a hőmérséklettel. A 100-as beosztásban kifejezett relativ páratartalom jól mutatja, hogy a viz-gőz tényleges mértéke mennyire van - egy adott hőmérsékleten - a telítettségi foktól. A relativ páratartalom matematikai képletben kifejezve:

Rel. páratart.

tényleges vizgőztart. /mg/1 m3) .

telítettségi vizgőztart. (gm/1 nr) (Ty

Ez az első látásra egyszerű egyenlet a valóságban sokkal komplikáltabb. A paramétereknek van egy olyan kettőssége (százalék- arány kontra gm/m3), amelyet a gyakorlati életben nem mindig ismernek el, vagy nem teljesen fogadnak el. A következő néhány oldalon néhány példát elemeztünk.

PÉLDÁK - HELYZETEK

Egyedi szoba

Példánkra egy 5x10 m-es, 4 m magasságú szobát veszünk, összesen tehát 200 légköbméter. Körülmények: páratartalom: 50 %, hőmérséklet: 20°C.

1. ideális helyzet. A négy oldalfal, a padló és a mennyezet

ugyanabból a nem-higroszkopikus anyagból van, hőmérsékletük is azonos. A helyiség hermetikusan zárt és üres (semmi sincs benne). A fenti adott körülmények között a tényleges viz-gőztartalom 8,65 g/m3 és teljes viz-gőztartalma 200 x nagyobb 3 (=1730,00 gm), ami kb. 1 és 3/4 liter.

Ilyen kevés egy ilyen nagy szobában! Nos ha a relativ páratartalmat 70 %-ra akarjuk emelni a hőmérséklet változtatása nélkül, az abszolút páratartalmat (AH = absolute humidity) 12,11 gm/m3-re kell

22