Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Shorer, Peter: Feltárt római-brit vakolattöredékek rekonstrukciója és kiállítása
SHORER, PETER FELTÁRT RÓMAI-BRIT VAKOLATTÖREDÉKEK REKONSTRUKCIÓJA ÉS KIÁLLÍTÁSA összefoglalás Az előadás római vakolattöredék rekonstrukciójával és az ezzel kapcsolatban felmerült problémákkal foglalkozik. Emlités- re kerülnek a töredékek azonosításának rendezésére irányuló javaslatok. A jelenlegi etikai követelmények ismertetése után a kiállításra történő paneles rekonstrukció módszerének vázlatos bemutatására kerül sor. A Kent-Lullinstone-i római villát 1953-tól több éven keresztül tárták fel. A leletek között számos díszített vakolattöredék került elő különböző területekről, de a legszembetűnőbbek a "mély szobából" (pince) előkerült darabok voltak. Ez egy olyan szuterén rész volt, ahová a vakolattöredék és a fölötte lévő helyiség padlója beomlott. A két helyiség hasonló méretű volt, körülbelül 7x5 m. A vakolattöredékek nagy része nyolc falról és két plafonról származtak, de semmi nem utalt az eredeti helyzetükre, sőt még arra sem, hogy melyik falhoz tartozhattak. A festett részek illeszkedésére sem utalt semmilyen nyom. 1953-ban az az ötlet, hogy tulajdonképpen itt egy vakolattöredéket találtak egészen újnak számított. Könnyen össze lehetett téveszteni a hulladékkal vagy festett agyag vakolattal. A feltárás idején a vakolattöredék állapota sugallhatott volna festett agyag vakolatot, vagy omlós sáros festett felszint, az időjárási viszonyoktól függően. A feltárók nagykiterjedésű területet tártak fel, s óriási munka árán sok tulajdonság felismerhetővé vált. Becslésem szerint kb 35 ezer 2x2x20x30 cm-es méretű töredéket találtak, majd ezeket dobozokba helyezték és elszállították a válogatás és rekonstrukció helyére. 177
