Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Biró Endre: A szőnyi falfestményes szoba oldalfalának régészeti rekonstrukciós problémái

BÍRÓ, ENDRE A SZÖNYI FALFESTMÉNYES SZOBA OLDALFALÁNAK RÉGÉSZETI REKONSTRUKCIÓS PROBLÉMÁI I. A falfestmény előkerülésének körülményei 1960-ban Szőny község határában, az egykori brigetioi római katonaváros területén - árokásógépek vízvezeték fektetés során fal­festmény töredékeket hoztak felszínre. Ez önmagában nem jelen­tett volna különös érdekességet, hiszen római települések feltá­rásának során gyakran kerülnek kisebb-nagyobb festett falmarad­ványok felszínre. Itt azonban a bejelentést követő ásatás nagyobb mennyiségű töre­dék előkerülését eredményezte. Megállapítható volt, hogy nem egy összeomlott épület falfestményét hozta felszínre az ásógép, hanem egy már a római korban elplanirozott területbe ásott bele. A lelőkörülmények ugyanis arra mutattak, hogy az eredetileg kő- alapozásu, de éppen a falfestmény darabok hátáról leolvashatóan vályogtéglából épitett házat a markommon-quad háborúk idején (i.u. 167. körül) pusztították el. Ekkor a támadás főiránya ép­pen Brigetió és környéke volt. Erre utalnak az ebben az időben elrejtett éremleletek is. A háború után a romos épületet lebontották és a területen szét­terítették. Ennek következtében olyan töredékek, amelyek egymás­hoz tartoztak, egymástól 20-30 m távolságban kerültek elő. Az ásatás több mint 10 ezer töredéket hozott felszínre. Ebből már a munkák során arra lehetett következtetni, hogy akár több he­lyiség rekonstrukciójára is alkalmas lesz az anyag. A lehető­ségekhez mérten igyekeztünk a rendelkezésre álló szabad terüle­ten az összes falfestmény töredéket megmenteni, de két prob­lémát nem lehetett megoldani. Egyik súlyos probléma volt, hogy az épülethez tartozó alapfalakat nem sikerült megtalálni. Eb­ből arra is következtethetünk, hogy az épület esetleg máshol fe­küdt, talán éppen a közeli műut alatt. 171

Next

/
Thumbnails
Contents