Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Járó Márta: A falfestés előkészítése Pannóniában az eddigi vizsgálatok alapján

Az egykori római provincia, Pannónia (2.ábra) falfestészetében alkalmazott festékanyagok tanulmányozásával párhuzamosan minden esetben megvizsgáljuk a festékréteg alatti simitóvakola- tot is. Eddig a provincia két városából, Aquincumból és Gor- siumból, illetve egy villájából, Balácáról származó falfestménytöredékeket elemeztünk.

E vizsgálatok során kiderült, hogy a simitóvakolatok összetétele a vártnál változatosabb képet mutat.

Az eredmények alapján nemcsak a pannóniai festötechnika megismerésében jutottunk előbbre, hanem az adatok esetenként segítséget nyújtottak a festékanyagok csoportosításához is. Ezáltal lehetővé vált az egyes épületeken belüli falfestménytöredékek relativ kormeghatározása.

A simitóvakolatok minőségi elemzéséhez röntgendiffrakciós eljárást alkalmaztunk. A kísérleti körülményeket az 1. sz. táblázatban tüntettem fel.

1. táblázat. A röntgendiffrakciós vizsgálatok kísérleti

körülményei

Berendezés Röntgensugárzás Anód Szűrő

Feszültség

Letapogatási tartomány

Siemens röntgendiffraktométer Kristallofelx°4 tipusu röntgencső Cu, /K<k / 2,29 8 Ni, beépített K (S szűrő 30 kV

15-45° /2 IT/

A röntgendiffraktométeres eljárással kapott diffraktogramok nemcsak a minta minőségi összetételére adtak tájékoztatást, hanem az egyes komponensek mennyiségét is össze lehetett hasonlítani az abszolút koncentrációk ismerete nélkül. A diffraktogram meghatározott helyén jelentkező csúcsok egy-egy adott kristályos anyag jelenlétét igazolják, a csúcs nagysága pedig arányos az adott komponens mintabeli koncentrációjával.

A simitóvakolatokon belül az összetétel alapján négy nagy csoportot lehetett megkülönbözteti:

1. kalcitot és kevés kvarcot,

2. kalcitot, kevés kvarcot és dolomitot,

115