Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Velledits Lajos: A múzeológus, a restaurátor és a vegyész gondolkodásának korlátai, mint az együttműködés akadálya
Ma, amikor jelentősen kibővült a múzeumok gyűjtési területe, az egyes anyagfajták megmentéséhez elsősorban a kézművességből örökölt szakmai hagyományokra támaszkodunk, ötvös, kovács, asztalos, könyvkötő stb. ismeretek elengedhetetlennek tűnnek ezeknek a tárgyaknak a javításához. Viszont ha a kézműves hagyományokon alapuló mesterfogásokat kell leirni, mindig bajba kerülnek a restaurátorok. Százszor könnyebb és világosabb bármit látni, lerajzolni, mint szavakban visszaadni. Egy rendhagyó csapolási módot az asztalosmunkáknál csak hosszú oldalakon keresztül lehet pontosan - vagy megközelitően pontosan - leirni. Ezeket az örökölt mesterfogásokat aztán még meg is kell őrizni és a megmentésükhöz alkalmazott munkafolyamatokat még nehezebb megfogalmazni. Ennél a pontnál a restaurátorok beszámolói bonyolulttá és indokolatlanul emelkedetté válna. Aki valamit is ad magára az megvet minden egyszerű, természetes munkafolyamatot és megpróbálja azt, amit csinált egyúttal egy magasabb régióba helyezni. Hogy venné ki magát, ha egy rézedény horpadásait csak úgy kikalapálnánk. Vagy egy átfestést csak úgy lekaparnánk. Az utóbbit a következőképpen kell megfogalmazni: mechanikus módszerrel eltávolitom az átfestést, vagy mechanikus módszerrel feltárom az eredetit. Elérkeztünk egy fontos szóhoz, és ez a MÓDSZER. Amilyen szent a művészettörténetben a LEIRÓKARTON, hasonlóan nagy dolog a restaurátor-irodalomban a MÓDSZER. Kiváló kollégánk egy uj hordozóanyag felépítése után, amit egy mozaikpadló hátoldalára rakott, le akart venni a mozaik szinét védő vászonboritást. Legegyszerűbbnek tűnt, ha a vásznat söprűnyélre föltekeri. Érdek- feszitő előadásában ezt "söprűnyeles módszernek" nevezte. Természetesen nem gondolta komolyan, de ez a példa jól mutatja, mennyire fontos, hogy a módszer szóval a tudományos élet felé közelítsünk. A következő pár percben egy izgalmas kérdéskörrel szeretnék foglalkozni, amit a restaurátor-szakirodalom szintén a generál módszer szóval szokott elfedni. Mindenki, aki a gyakorlatban restaurálással foglalkozik, tökéletesen tisztában van azzal, hogy mennyire szűk a felhasználható anyagok skálája és mennyire-28-