Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Báthy Géza: A berettyóújfalu-herpályi neolitikus kemence "in situ" felvétele és rekonstrukciója

tan felismerhető 2-3 ujratapasztás, esetenként 1-2 cm-es vas­tagsággal. A kemence bal hátsó sarkán egy korábbi tapasztásból származó dupla szarvacskás formát találtunk. Az újabb rátapasz- táskor 2-3 cm-el magasabban ugyanígy mintázták a korábbi felü­letre az újabb réteg szarvacskás diszitését. Ezt az ásatásnál félretett legfelső szarvformát a helyreállitás során helyére ragasztottuk. Ez pontos törésfelülettel illeszkedik a korábbi tapasztásnál készült szarvacskás felületre. Miközben a kemence beszakadt törmelékét fokozatosan kibon­tottuk, gondoskodnunk kellett arról, hogy az épen maradt oldal­falak be ne omoljanak. Ezért sebészeti rögzitősinekből ives tar­tószerkezetet készítettünk. Ez egyrészt a kemence belső falához simulva védte azt a beszakadástól, másrészt tartóalapja lett a kemence beszakadt teteje és oldala rekonstrukciójának. Az egy­mástól kb. 30 cm-re párhuzamosan behelyezett tartósineket 5 mm 0-jű kemény aluminiumhuzalokkal erősítettük meg. A két tartó­ivet újabb sindarabokkal átlós irányban is megerősítettük és rög­zítettük. Egy sűrűluku aluminiumhuzal-háló segítségével alakí­tottuk ki azt a végleges fémháló-boltozatot, aminek feladata a rekonstrukció során a kemence tetejének biztonságos megtartása. A megmaradt kemenceboltozat belső oldalához simuló sineket gipsszel is a belső falhoz kötöttük. Az egyes sinek közötti bel­ső falfelületeket érintetlenül hagytuk. Ily módon 10 cm-nyi fel­gipszelt sin-sávok és 20 cm. széles eredeti belső felületek vál­takoznak, utóbbiak érintetlen állapotban tanulmányozhatóak. A boltozat rekonstrukciója előtt megtisztítottuk és kipor­szívóztuk az összes belső felületet••Többször megismételve higi- tott Akrilánt porlasztottunk a belső kemencefalra, a kemencefe­nék tapasztására és az elválasztó gerincre. A nagyobb beépítendő eredeti töredékek átitatására aceton- nal higitott Celloxin lakkot használtunk. Az összeillő töredéke­ket higitás nélküli lakkal sikerült egymáshoz ragasztani. Ahol ragasztás után további statikai erősítés volt szükséges ott ki­egészítő tömitőmasszát alkalmaztunk. Ezt úgy készítettük el, hogy a kissé higitott lakkba 1-3 mm szemcsenagyságu, a bontásból szitált anyagot szórtunk. A hig habarcs konzisztenciában hasz­nált anyag a korábbi impregnálólakkba némileg beoldódva kellő­-38-

Next

/
Thumbnails
Contents