Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Szlabey Györgyi: Régi bőrkötésű könyvek károsító tényezőinek vizsgálata
Régi bőrkötések kezelése A bőr összetételének, tulajdonságainak és a károsító hatásoknak ismeretében a károsodásokat enyhíthetjük, a bőr elvesztett zsir- és víztartalmát visszaadhatjuk, újra rugalmassá tehetjük. A bőr víz- és zsírtartalma az idő múlásával, és a helytelen tárolás következtében csökken. Ezért ezt megfelelő konzerváló készítményekkel időnként pótolni kell. Legmegfelelőbbek, leghatásosabbak a természetes olajok és zsírok, amelyek nem vagy csak ritkán avasodnak, mint pl. a pataolaj, cédrusolaj, vízmentes lanolin (gyapjuzsir) és a méhviasz. A bőrkonzerváló kenőcs tartalmazhat még hexánt is, - hogy a zsirokat és az olajokat a bőr beszivja - thymolt a mikroorganizmusok ellen, cédrusolajat rovarűzőként és méhviaszt, hogy a bőrt a külső hatásoktól fizikailag megvédje. Az idegen nyelvű szakirodalomban kétféle recepttel találkozhatunk legsűrűbben, amelyre gyakran hivatkoznak. Ilyen a British Múzeumban használt keverék, amely BRITISH MUSEUM LEATHER DRESSING néven isert.^ Ezt az Angliában kikisérlete- zett emulziót már számos országban kipróbálták és használják sikerrel a kiszáradt bőrkötések kezelésére, összetétele a következő : vízmentes lanolin 7 dg méhviasz 0,5 dg cédrusolaj 1 cin hexán 11 cm3 Vízgőz fölött, megadott sorrendben állítjuk össze a krémet; ez elég hig keverék lesz, ezért használat előtt fel kell rázni. A másik ismert bőrtápláló pasztát a Szovjetunió Állami Lenin Könyvtárában kísérletezték ki. összetételét Bjelaja tette ... , 18 közzé: pataolaj ÍOO g méhviasz 30 g thymol 5,2 g paraoxidifenilamin 0,12 g Ezt az emulziót szintén vízgőz fölött készítjük, állandó keverés közben. Ha kihűl, elég kemény pasztát nyerünk. Mindkét krémet használjuk a kiszáradt, töredezett bőr állapotától függő--256-
