Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Szlabey Györgyi: Régi bőrkötésű könyvek károsító tényezőinek vizsgálata

A cserzőanyag milyenségén, töménységén és a cserzés időtartamán kivül a levek savassága, pH-ja is megszabja a készitendő bőr tulajdonságait.

Néhány cserzőlé közepes pH-ja:^

Gesztenyefa

3,0

Gambir

4,3

MirobaIán

3,2

Szömörce

4,5

Tölgyfa

3,6-4,8

Quebrachofa

4,9-6 ,3

Valonea

3,8

Gubacsok

4,9

Dividivi

3,9

Növényi cserzőanyagok

Növényi cserzésnél a cserzőanyag-tartalmu fák gyökerét, fáját, kérgét, termését, gumóját, levelét, beteges kinövését használják fel aszerint, hogy melyik részén található a legtöbb cserzősav. Sokszor különféle növények kérgét, gubacsát, levelét egyszerre vagy egymás után alkalmazzák a cserzés folyamán. Némelyik fa, pl. a tölgyfa fájában nemcsak a fa belső részén, a ^ gesztben található magas csersav-tartalom, hanem a kérgében és a gyökerében is. Ha a tölgy éretlen magtermését a gubacsdarázs meg csipi, szabálytalan, rücskös, viaszos bevonatú képződmény keletkezik. ősszel, amikor a gubacsok beérnek, sárgává válnak és lehullanak, ezeket összeszedik és száritják, majd cserzésnél felhasználják. A tölgyfa levelein is képződnek kidomborodások, "levélgubacs"-ok darázscsipés következtében, ezzel is cserzik a bőrt. (Régen gubacstintát készitettek belőle, vassókkal ugyanis kékes-feketeszinű vegyületeket ad.)

A fűzfának főként a kérgét használják cserzésre, fűzfakéreggel általában a birkabőrt cserzik, mert igy világos bőrt kapnak.

A qesztenyefa fája, kérge, gyümölcshéja is tartalmaz cserzősavat. Kivonatot készitenek belőle, sajnos savtartalma magas, ezért ma már savtalanitják, ilyenkor biszulfittál vagy lúgos kém hatású úgynevezett pufferáló sóval kezelik.

A fenyőfának a kérge tartalmazza a legtöbb csersavat. A lehántolt kérget levegőn és napon száritják, kötegelik, tárolják, majd kivonják a cserzősavat.

A nyárfának is a kérgét hántolják le, ezt használják bagaria bőrök cserzésénél.-249-