Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Tóth Márta: Egy XIX. századi empire ruha restaurálása

TÓTH MÁRTA :

EGY XIX. SZÁZADI EMPIRE RUHA RESTAURÁLÁSA

Európa divatja a XVIII-XIX. század fordulóján

A XVIII. század folyamán lelkesen fedezik fel a régi görög és római emlékeket és megpróbálják utánozni a nagy ősöket. Az antik eszmény utáni vágy találkozik a francia felvilágosodás tudósainak (elsősorban Rousseau-nak) a tanaival. A hires jelmondat: "Vissza a természethez!” igen népszerűvé válik.

Az uj, az aktivizálódás jegyében egyszerűsödő divat ismét Angliából ered. Az angol hölgyek mell alatt megkötött, redőzött ruhákat viselnek. S hogy az összhatás még görögösebb legyen, sisakszerű kalapot is tesznek a fejükre.

1795-ben Párizs ismét az élet élvezetének fővárosává válik. Többet törődnek az öltözködéssel, a divatot könnyeddé, elegánssá teszik. A nők az egyszerűség jelszavával levetkőznek, s egy szál vékony ingben járnak. Az erkölcsvédők ellenző táborával nevetve megbirkóznak, a tél hidegével kevésbé. Tucatjával halnak meg fiatal bálozó leányok "muszl inbetegség "'-ben, amely ellen az orvosok csak a flanellt tudják ajánlani. Az áttetsző ruhák mellőzése vagy betakarása viszont arra utalt volna, hogy az illető hölgy csúnya, nincs mit megmutatnia.

A mell alatt elvágott és ráncolt, mély kivágásu fehér himzésű muszlin vagy batiszt ruhák áttetszőek, szinük is legtöbbször fehér (a márványszobrokat idézve). A ruha felett esetleg viselt térdig érő tunikák sem sokat takartak. A rövid, buggyos ujjak meztelenül hagyják a kart, amelyet - majdnem vállig - karperecek- kel ékesítenek.

A nők melegebb ruhadarabja csupán a férfiakéhoz hasonló redingot és az óriási szőrmemuff.

A cipő lapossarku, puhatalpú vagy pántos szandál, melyet térdig kötnek be.-223-