Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Koltai Attila - Németh Pál: Mikrobiológia a műemlékvédelemben

A mikrobiológiai vizsgálatok eredményét a teljesség igénye nélkül az alábbiakban foglaljuk össze az I. sz. mintára vonatkozóan :- Xanthamonas hemmiana (lxlO2 csiraszámmal)

Megtelepedése mészkő felületen nem jellemző. Agressziv és

más fajok által is hasznosítható metabolitja révén úgy fejti ki káros hatását, hogy az agressziv metabolitok roncsoló-mállasztó hatásában vesz részt, a KO-metabolizmusban és más organizmusok számára hasznosítható metabolitjai a felszínen található Peni- cilium és Aspergillus fajok létfeltételeit teremti meg. Ehhez járul a vizmegkötés is.

Penészflóra- összesített penésszám: lxlO4 csiraszám

A penészflóra domináns alkotói az Aspergillus és Penicilium fajok. Nem egyértelműen, de erősen feltételezhető, hogy a mintavétel helyén a természetes populáció alkotói. Újabb és steril mintavétellel ezt igazolni lehet. Amennyiben a helyszíni flórában nem mutathatók ki, akkor fel kell tételezni, hogy másodlagos szennyezettség eredményeként kerültek a mintákra. Ez esetben a Xanthamonas hemmiana is csak másodlagosan kerülhetett ide, hiszen az ezen a szubsztrátumon egyedül nem életképes.

2- Thipedia roseana 1x10 csiraszámmal

Kimutatása és kitenyésztése eléggé körülményes és nagy gondosságot igényel. Mészkövén a levegő'kellő nedvesség esetén és egyéb, már emlitett esetekben előfordulhat. Károsító hatása agressziv metabolitjai utján érvényesül. Fotoszintézist végez, továbbá nyáktokot alkot és emiatt az időlegesen kedvezőtlen mik- roökológiai állapotokat képes átvészelni. Működését jelentősen befolyásolja a p-amino-benzoesav.- Hydrogenomonas pantotropha, 1x10^ csiraszámmal

Primer és szekunder hatása egyaránt megállapítható. A mintán kettős funkciója látható, részben a szennyező szerves szennyezőkön, lepedéken, részben a minta felületén kialakult táptalajon tenyészik.-177-