Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

T. Bruder Katalin: Népvándorlás kori, ezüsttel berakott vastárgyak radiográfiás vizsgálata és restaurálása

220-as gyanta 1:1 arányú diklórmetános hígítással, melyhez 5 % E. komponens szükséges a kötéshez.

Poliuretán 120-as gyanta, mely sokkal higfolyósabb. (Ebből sajnos nem kaptam mintát.) A gyanták leirása dr. Szegő Ferenc számomra elkészített útmutatása alapján készült. Tavas Imre emliti az Araldit F (CY 205) műgyantát, mellyel nagyon jó eredményt ért el egy avar kard átitatásakor. (Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása Múzeumi Műtárgyvédelem 5. Budapest, 1978. 175-198.p. Sajnos ez a CIBA (Svájc) gyártmányú gyanta nem állt a rendelkezésemre, igy a hazai készítményekkel kellett dolgoznom. Én az átitatásra Eporezit FM 20 (Műanyagipari Kutató Intézet kísérleti üzeme) gyantát használtam, melyet enyhén higitottam acetonnal. A teljes kötés után fogtechnikai csiszolóval, kővel szedtem le a felesleget, állandóan szem előtt tartva a röntgenfelvételt. Sajnos a gyanta nem teljesen megfelelő viszkozitása miatt esetenként az átitatást meg kellett ismételni. A diszités és a tárgy formájának teljes kibontása után a felületet gumikoronggal simítottam. Véleményem szerint e csiszolás! módszeren még finomítani kell, mivel surlófényben a simítás ellenére látszanak csiszolási nyomok. A munka befejezéseként - főleg esztéikai okokból - a tárgyakat tanninnal kezeltem, majd vékony Paraloid bevonattal láttam el.

Szeretném felhivni a kollégák figyelmét arra, a gyakran előforduló helyzetre, hogy a röntgenfelvételen több látszik a díszítésből mint ami a valóságban még kibontható. Ha a vastárgy már olyan mértékben és olyan régen korrodált, hogy az ezüst és a vas között lévő feszültségkülönbségből adódó védelem megszűnt, az ezüst is korrodált, s igy a kibontás során már csak egy alig látható szürkés vonal jelzi a hajdani berakást. Régész kollégáink ezt eleinte igen nehezen veszik tudomásul. Természetesen a röntgenfelvételen az ezüst korrozióterméke is kitünően látszik. Ennek az ellenkezőjére is van példa. Ugyanebben a leletegyüttesben került elő egy másik berakott vastárgy is. Ennek igen erős vasmagja van. A röntgenfelvételen jól látszik az a berakott diszités, amely a korróziós rétegben van és nem takarja ki a masz- sziv vasmag, de dacára annak, hogy különböző nézetekből a felvételeket megismételtük, maradtak a tárgyon felderitetlen berakások is, amelyek csak a teljes kibontás során kerültek elő.-169-