Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Kastaly Beatrix: A tintamarás és a foxing kezelése papírdokumentumokon

b. A foxing létrejöttének okaira és a foltok kémiai természetére vonatkozóan még sok tisztázatlan kérdés van. Az eddigi tapasztalatok és kísérletek alapján a következőket lehet el- mondan i.- Valószinűleg mikroba okozza, de még nem tudták kitenyészteni és meghatározni.- 75 % körüli relativ légnedvességtartalom mellett, a levegő által ért területeken, inkább laza szerkezetű, tiszta cellulóz papirokon képződik. Újságpapíron még nem tapasztalták.- Képződését sokszor kapcsolatba hozzák a papir vas-tartalmával, ez azonban vitatott kérdés. Minden korból vannak a foxing- ra példák, ugyanígy a papir is tartalmazhatott mindig vasat; kétségtelen, hogy régebben, a fémből készült zuzómű illetve a hollandi őrlőberendezés előtt a foxing is ritkább és enyhébb megjelenésű. Kimutatták, hogy a foxing-foltos helyeken nagyobb a vas- és réz-tartalom, és a réz- és acélmetszeteken gyakori jelenség .- A foxing kimutatása UV-lámpával történik: a lámpa fényénél a barna terület narancssárgás-barnás szinben fluoreszkál, körülötte ragyogó, világos kékes fluoreszkálás észlelhető. Lehet, hogy ez a két szin két fejlődési szakaszt jelent, de az is lehet, hogy a kék zóna az elsődleges, és a barna ennek bomlási a- nyagaiból jön létre.- A kék zónában a cellulóz stabil módon, kémiailag módosul.

A foxing-foltókban a foxingmentes papir-területekhez képest a pH O,5-1,0 értékkel alacsonyabb, tehát a foxingos részek savasabbak. Ahol ez a savasodás nagymértékű, ott a papir komoly gyengülése is tapasztalható.

c. A foxing kezelése kétféle utón történik: kémiailag a savasságot semlegesíteni és a valószinűleg jelenlévő vas-ionokat hatástalanítani, esztétikai szempontból pedig a foltokat fehéríteni (halványítani) kell illetve lehet.- A semlegesítés és vas-hatástalanitás a vas-gallusz tinta semlegesítésénél leirt vizes és nem-vizes közegű lúgos anyagokkal történhet. Egyes lapok esetében vagy ha a könyv szétszedése és kimosása lehetséges és gazdaságos, a vizes oldatokban való áztatás a legcélszerűbb, ha a lapok nem tartalmaznak vízben oldódó vagy a lúgra érzékeny festékeket.-120-