Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Bauer, Wilhelm: Néprajzi műtárgyak analízise : anyagaik, készítéstechnikájuk és változási folyamataik vizsgálata
szulfát /67,7 %/ és cinkszulfid /29,8 %/ keverékének bizonyult. Egy fehér szinpigmentról van szó, amely Európában 1971 óta mint lithopone ismert és "fémfehér" megjelöléssel és diszperzáló festékeknél használják. Mint a többi kozmetikum, ez is egy kevés mészkőporral kevert. Az arcpirosító /surxi/ 82 %-ban báriumszulfátból, csekély mértékben mészkőből és egy vörös szinező anyagból áll /2,5 %/. A kozmetikumok értékelése. A felhasznált szerek milyenségéből,- amelyeket a vidéki városok bazárjaiban kináltak, arra lehet következtetni, hogy modern kozmetikai preparátumok még eddig nem találtak utat a szélesebb néprétegekhez. Henna és kohl /sorma/ használata inkább egy történelmileg mélyen gyökerező tradícióra utal. Néhány szer ipari termékekből áll /fehér és piros arcpuder/. A nyereség miatt a kereskedők áruikat mészkőporral és technikai termékekkel mint báriumszulfát, vagy báriumszulfát és cinkszulfid /festék/ keverékkel egészítik ki. Egy egyszerű vasnyerés dokumentációja Indiában - technológiai megítélés. Egy földkutatási projektumról van szó, amelyet Wilhelm Wasgott vezetett 1981-ben Madhya Prades , Raigarh kerület, Kowarjában. A kovács társadalmi helyzetét, a gazdaságot, a nyersvas előállítását és annak további földolgozását dokumentálták. Érc-nyersanyagokat, égő és redukciós anyagokat /faszenet/, salakprőbákat, folyékony és kész nyersvasat vizsgáltak meg, hogy a vasnyerés folyar matát és annak technikai színvonalát megítélhessék. A gyakorolt eljárásnál egy futótűz-folyamatról van szó. Ezt legegyszerűbb formájában már az őstörténeti korban is bizonyíthatóan ismerték. Javított formában minden kultúrát kiszolgált a történelmi időkig /Európában jócskán a középkorig/ a kovácsolt vas nyerésére. Egyes afrikai népcsoportoknál és nyilvánvalóan India egyik területén máig is megmaradt. 293