Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Roelofs, Wilma: Műtárgyak szerves festékeinek és kötőanyagainak vizsgálatánál alkalmazott különböző módszerek

c.

DC + HPLC

d.

IR + DC + HPLC

Olajok: a.

IR

b.

szteroidapróba DC

c.

IR + DC

d.

metilészter GC

Cumi: a.

cukor hidrolizálásához: DC

Viaszok: a.

IR

Állati enyvek:a.

aminosavak hidrolizálásához

b. HPLC - hidrolizálás + PTH származékok készítése HPLC - hidrolizálás + OPA származékok készítése PTH = fenil-tiohidantoin OPA = o - Ftálaldehid

Példa egy vizsgálatra:

1. Probléma felvetése:

Egy festményen lévő vörös lazurréteg vizsgálandó. A kor vagy származás meghatározásához tudni szeretnénk, hogy festékanyag van- e jelen, vagy csupán festett gyantát /pl. sötét sellakot/ használ- tak-e lazurhoz?

Vizsgálat:

A mintát két különböző módon lehet elemezni:

a. Ha nincs lehetőség arra, hogy megfelelő nagyságú mintát vegyünk, akkor először infravörös felvételt kell készítenünk, ami valamit már mond a használt gyantáról. A káliumbromid tablettát tovább lehet felhasználni a festékanyag DC-meghatározásához. Amikor a festékanyag meghatározása már megtörtént, a kromatogram kezdőfoltját ki lehet vágni és elemezni lehet. Ez a vizsgálat egy másik DC-módszerrel történik, amely a gyantát közelebbről határozza meg.

b. Ha nagy mintáról van szó: ezt két részre vágjuk és DC-eljárás- sal mind a festékanyag, mind pedig a gyanta szempontjából vizsgáljuk. Az eredményt hamarabb kapjuk meg, és ez amellett biztosabb is.

2. Probléma felvetése:

Határozza meg a kötőanyag alulról harmadik rétegét. Halenyv- ről vagy csontenyvről van-e szó? Csak kicsi mintát szabad venni.

303