Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Járó Márta: Régi textíliákat díszítő fémszálak technológiai és analitikai vizsgálata
mindkét esetben selyemfonal köré tekert fémlemez-csikről van sző, eltérést azonban a kettő között nem lehet látni. Az elektronmikroszkóppal készült felvételeken /3. és 4. fotó/ viszont jól kivehető a méretbeli és készitéstechnikai különbség: az egyik lazábban tekert, vastagabb szál, a fémlemez szélesebb, mint a másiknál, ahol egy szorosabban tekert, vékonyabb szálról van szó. A különbözőséget - amelyet a művészettörténészek vitattak - az a- nyag- és egyéb vizsgálatok is alátámasztották. A koronázási palást más szálairól készült elektronmikroszkópos felvételeket vizsgálva a szálkészités különböző módszerei tanulmányozhatók. A 11. századi himzőszál /5. fotó/ fémszalagjának a szélre merőleges berepedéseit /6. fotó/ valószinüleg egy drót elkalapálása vagy valamilyen hengerlés okozta. Az egyik foltból vett mintán /7. fotó/ egy viszonylag életlen szerszám vágásnyomai /8. fotó/ láthatók. A 19. századi szegőpántnál /9. fotó/ a szabályos szélek /10. fotó/ fejlettebb technikájú vágásra utalnak. E két utóbbi esetben tehát lemezből vágták a fémszalagot. Anyagvizsgálat g Az anyagvizsgálat során derült ki, hogy egy 16-17. század körül készült, papircsik beszövéses /ll. fotó/ japán mellénynél a papircsikot boritó, már erősen kopott, feketés-szürke korróziós termékkel fedett lemezbevonat /12. fotó/ nem ezüst, hanem ón. A kriptákból, temetőkből előkerülő, fémszállal diszitett textiliák esetében a fém szinte már teljesen vegyületté alakult /13. fotó/, csak az anyagvizsgálat adhat felvilágositást arról, hogy a zöldnek, kéknek, feketének látszó fémmaradvány réz, ezüstözött réa, ezüst vagy esetleg aranyozott ezüst volt-e. Az 1. táblázatban három szálmaradvány emissziós szinképelemzéssel végzett vizsgálatának eredményei láthatók. Az első minta egy újkori, Budapest területén feltárt sirból származó maradványból való, a száldarabkát zöld korróziós termék boritotta. A második és a harmadik Veszprémből, a székesegyház ásatásakor feltárt sirokból származik, a szálak felületén fekete korróziós termék volt. 259
