Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Stovring-Nielsen, Sonja: Egyházi textíliák restaurálása és egy különleges másolási technika példája

hét látni rajtuk a pusztulás előrehaladottabb állapotát, mivel az öreg templomi épületekben nehéz lenne kielégitő klimatikus viszonyokat teremteni.

A restaurációs feladatokkal kapcsolatban egy sor általános i- rányelvet lehet felállítani:

1. Az anyagok megelőző vizsgálata, a gyártási technika, a festés, a diszités megvizsgálása és a szennyezettség mennyiségének tisz tázása.

2. A szétmállás mértékének és okainak az értékelése.

3. A restaurációs módszer megválasztása, figyelembe véve a texti- lia jövőbeni tárolási körülményeit.

4. A tényleges restaurációs folyamat.

5. Az előzetes vizsgálatok és a restaurációs eljárás dokumentálása.

Bizonyos esetekben az emlitett pontok valamelyikével részletesebben kivánunk foglalkozni, mig más esetekben egyes pontokat ki is hagyhatunk. Egy objektum kultúrtörténeti értéke határozza meg a vizsgálat és a dokumentáció kiterjedését, de gyakran a korlátozott pénzügyi lehetőségek szabnak a restaurálás mértékének határt.

Középkori palást, körülbelül a 15. századból Tulajdonosa: a Dán Nemzeti Muzeum 2. osztálya Méret: magassága 130 cm; alulsó szélessége 262 cm.

Templomok restaurálása során néha érdekes dolgok kerülnek e- lő. így például 1870-ben egy palást töredékeit találták meg véletlenül, egy öreg fadobozban, amelyet lépcsőfoknak használtak olyankor, amikor a templomi textiliákat az oltár melletti faliszekrényből kivették. Csak néhány évvel ezelőtt kezdték meg a töredékek mé rését és rekonstrukcióját, amiből azután kitűnt, hogy a töredékek egy palástból származnak. Nem volt rajta az úgynevezett "clipeus", hanem egy közönséges csuklya, amelyet sok darabból készítettek. Sajnálatos módon nem sikerült eldönteni, hogy a csuklya hol volt hozzáerősitve a palásthoz, de a töredékek kétségtelenül összetartoztak. Ez kitűnt a varrási technikából és az anyag azonosságából.

156