Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - B. Perjés Judit: A restaurált lelet mint történeti forrás

restaurátor-tennivalókat Hesztera Aladár végezte el. Az 6 azonnali beavatkozása nélkül nem lett volna módunk Kun Gabriella kolleganőmmel az értékes férfiviselet /dolmány, nadrág, lábbeli/ re- konstruktiv megmentésére. Nemegyszer előfordul, hogy restaurálás közben olyan részletekre derül fény, amelyek különösen érdekesek, így történt a szentgotthárdi sir esetében is. A dolmány bélésébe egy textiliára nyomott szentképet /Mária a kis Jézussal/ varrtak bele, nyilván óvó célzattal.

Végezetül szeretnék szólni a restaurátor-képzésről és önképzésről. Amikor a 60-as évek derekán a táci rómaikori ásatások fal festményeit restauráltam,^ noha foglalkoztatott mennyezetfreskók ábrázolásának tartalma és értelme, még nem tudtam mennyire fontos egy-egy kor művelődéstörténetének, mitológiájának, viseletének, heraldikájának stb. áttekintő ismerete. A legjobb szándék is félreértésekre vezethet megfelelő előtanulmányok nélkül.

Félévtizeddel ezelőtt, Kőszegen a Jurisics téren álló un. Lada-ház /jelenleg katolikus plébánia/ homlokzatán egy oroszlános cimer bukkant elő. A vörös mezőben két lábán ágaskodó, jobbra lépő oroszlán figurájának felső része sokkal halványabban látszott, mint a többi rész. Az OMF egyes szakemberei szerint Mátyás király tátott szájú, koronás oroszlánjáról van szó, más vélemények szerint a koronás oroszlán a szájában korbácsot tartott. Ennek a kis részletnek a tisztázása alapvető volt, mind az értelmezés, mind az időrend miatt. A falfestmény restaurálása közben azonban a kérdéses részletek eltűntek.

E bemutatott példákkal azt hiszem sikerült rámutatnom arra, hogy a régészeti leletekkel foglalkozó restaurátornak is milyen sokirányú feladatokat kell megoldania ahhoz, hogy a restaurált lelet "történeti forrás" legyen, amelyet csak állandó képzéssel és önképzéssel valósithat meg.

79