Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Yahont, Oleg: Az alabástromszobrok kiegészítésének kérdéseiről

a bennük lévő oldószerek elpárolgása után porózussá váltak és eltorzultak. Hogy ne kelljen oldószert használni, a polimert száraz tömb vagy granulátum formájában próbáltuk felhasználni /a poli- vinil-acetátot K. Hempel, a polibutil-metakrilátot pedig a VKNRT ajánlásainak megfelelően/. Átlagos szemcsézettségü Paraloid B 72- vel is kisérleteztünk. Ilyenkor egyszerű, ellenállással szabályozható, elektromos forrasztóvasat, továbbá külön erre készült, hozzá csatlakoztatható, rúd vagy penge alakú spatulákat használunk. A Paraloid B 72 granulátumot 100°C fokra hevitett spatulákkal felolvasztjuk. Márvány- és alabástromport, szilikondioxidot /"fehér korom"/ és a gyógyszerészetben használatos szinezett po- limetil-metakrilátot /Noracryl/ adunk hozzá és beleolvasztjuk azzal a céllal, hogy az alabástrom textúráját imitáljuk. A kiegészítéseket is a hevitett spatulával formázzuk. A hiányok helyére vagy folyékony polimeroldattal ragasztjuk fel, vagy magán az előre eragasztózott felületen képződik fokozatosan a polimerréteg. Az utóbbi esetben vigyázni kell, nehogy megégessük a követ.

6. A polimerek felhasználásával készült kiegészítő anyagok tartősabbak és jobb minőségűek, mint a restaurálásban korábban használt anyagok. Magához az eredeti tárgy tartósságához viszonyítva azonban még mindig rövid életűek. Ezért szükségessé válhat az újbóli restaurálás /mely gyakran bonyolultabb eljárás/. Ezért a magunk részéről a kiegészítéshez /különösen ha nagy méretekről van szó/ mindig természetes követ - alabástromot - használunk, miközben törekszünk arra, hogy az eredetihez hasonló felépítésű anyagot találjunk. Még akkor is, ha cianoakrilátból öntjük ki a nagyméretű pótlásokat, alabástromdarabokkal töltjük.

Amikor az alabástrom csiszolására kerül sor, sajnos - akár akarjuk, akár nem - ellentmondásos lépésre kényszerülünk, mivel a pótlás felületét saját elképzelésünk szerint alakítjuk ki. Ezen felül kénytelenek vagyunk szerves ragasztót használni, az illeszkedési helyeket, repedéseket és lepattogzott részeket polimergyan tával kitölteni.

Úgy gondoljuk, hogy a kutatóknak uj, szervetlen anyagokat kellene találniuk, melyek fizikai-kémiai, valamint optikai tulaj238