Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Varoli-Piazza, Rosalia: Javaslat a műtárgy készítéstechnikájának, konzerválásának és restaurálásának szabványosított jelölésére

VAROLI - PIAZZA, RozaUa

Javaslat a műtárgy készítéstschnikájának, konzarválásának és rastaurálásának

szabványosított jalölésérs

összefoglalás - A szerző azokat az ismérveket tárgyalja, amelyek segítségével a grafikus jelölést azonnal és pontosan le lehet olvasni. Feltevése szerint az absztrakt jelölésnek a vizuális észlelésen kell alapulnia. Gyakorlati útmutatást ad és példákat sorol fel a felhozott szempontok logikájának igazolására. Végül javaslatot tesz arra, miként lehetne e területen kibővíteni az érintett szakmákban dolgozók együttműködését.

Bevezetés

Mind máig kevés kisérlet történt olyan egységes jelrendszer létrehozására, mely a műtárgy elkészítését, a konzerválás menetét és - mind az egykori, mind a jelenlegi - restaurálási eljárásokat grafikusan tükrözte volna. Elsősorban nem is összegezték még azokat az ismérveket, amelyeken az egységes jelölés alapulhatna.

Manapság a jelölés megválasztása jürészt az egyéni alkotó- készség és képzelet szüleménye. Egy idő óta azonban érezhetővé vált a szükséglet, hogy a grafikus jelölést közös nyelvként alkalmazzuk. Jól tudjuk, hogy az utcajelöléseknél, a csillagászatban és a meteorológiában már sikerült létrehozni szabványszerübb, nemzetközi jelrendszert.

Esetünkben annál is meglepőbb az egységes jelrendszer hiánya, mivel könyvtári irodalma van az index-kártyák szabványositásának, amit katalogizálás és állagfelmérés követelményei hoztak magukkal. Ezen a területen mindenki tudatában van a terminológiából adódó tényleges és lehetséges nehézségeknek.

Másfelől azt látjuk, hogy e rendszereket úgy próbálják megszervezni, hogy az adathalmaz a későbbiekben számitógépre vihető legyen.

Ha a terminológia jelentős és bonyolult problémáját tekintjük, lo129