Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Velledits Lajos: Szárnyasoltárok tervezésének kérdései a középkorban

kis négyzetek közötti 2,8 cm-es különbség határozza meg annak a két, a félpillérek belső oldalán elhelyezkedő konzolok helyét /45. ábra/, amelyek egykor egy faragványt tartottak. Az oldalnézetből készitett metszetre rávetitve az ábránkat /H6. ábra/, a predellát függőlegesen megtámasztó két deszka közötti távolságot kapjuk. Erről már az A A’ pontoknál tudtuk, hogy félátlónyi tá- volságuak.

Haladjunk a hálóval fölfelé a szekrény homlokzatán. Az első ábrán megfigyelhetjük, hogy a szekrény magasságát a hálónk 6 db sarkára állitott négyzete határozza meg. Ezen az ábrán megkapjuk a szekrénybe épitett dobogó magasságát is. A dobogó tetődeszkáját, amely vízszintesen fekszik szintén két kis négyzet határolja /47. ábra/.

A következőkben kis négyzeteinket a bécsi Akadémia rajzán megfigyeltek szerint ismét elforgatjuk *45°-kal és néhány újabb méretet tudunk vele meghatározni: a predella tetődeszkájának szélességét és a "füleket" boritó profil szélességét /48. ábra/. Néhány részletet szeretnénk még bemutatni a predellából és az oltárszekrényből, amin az eddigieket kinagyítva lehet látni /49., 50. ábra/.

Fejtegetésemet ennél a pontnál szeretném befejezni, abban a

reményben, hogy sikerült a középkori tervezéstechnika néhány, egyi

mástól távol megmaradt emléke között - eredeti tervrajz elemzése, a szepességi oltárépitő műhely a 16. század elején - azonos módszer alapján közös vonásokat találni, és hogy legközelebbi alkalommal ennek a hosszutávu kutatási programnak újabb eredményeiről számolhatok be.

A tervezésnek ez a most megismert módja a tárgyalt korszakban a végnapjait élte, hogy átadja helyét a reneszánsz uj szemléletű, az antik hagyományokat újra felelevenitő, arányszámokkal kifejezhető tervezésmódjának /51.ábra/ . Dürer, aki a különböző arányokkal exakt módon kifejezhető szépséget kutatta, a nürnbergi é- pitészektől és kézművesektől a geometrikus arányozást ismerte meg először, majd olaszországi útjainak hatására a számokban kifejezhető viszonylatokat kereste, igy ir: "Hogy mi a szépség azt viszont nem tudom. Mégis nevezzük szépnek azt, amit különböző korokban a többség szépnek tartott, és igyekezzünk ezt megvalósítani."

112