Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Velledits Lajos: Szárnyasoltárok tervezésének kérdései a középkorban

A kisszebeni Szt. Anna-oltár a Nemzeti Galéria gyűjteményében van és méretei a restaurálás során nagyon jól ellenőrizhetők.

Ha az alaprajzból kiindulva szeretnénk egy hálót kifejleszteni, hogy az oltár lényeges elemeit ennek segitségével meghatározzuk, a predella legalsó deszkáját kell választanunk /37. ábra/. A két deszkából összeállított talp megengedi, hogy négy 35x35 cm-es négyzetre osszuk. Ha körzőnket a legszélső négyzet külső sarokpontjába szúrjuk - az ábra 0, vagy 0’ pontjába - és a négyzet átlőj ának felével kört rajzolunk, három fontos pontot kapunk. Ha az A pontból párhuzamost rajzolunk a deszka hosszabb oldalaival - ha összekötjük az A és A’ pontokat - megkapjuk azt az egyenest, a- mely a predella homloksikjának helyét határozza meg; a B és B* pontok között pedig a predella, illetve az oltár teljes szélességét. A C és C’ pontok az A és A*-tői számitva meghatározzák a predella két vízszintes deszkája köré eső magasságát. Mivel az átló felével rajzolt kör ilyen jó eredményeket adott, érdemesnek látszik vizsgálat alá vennünk ezt a lehetőséget. A következőkben a négyzetünk további három sarokpontját is középpontnak választjuk, és félátló hosszúságú köröket rajzolunk /38. ábra/. Korábbi tapasztalatainkból már tudjuk, hogy azok a pontok, amelyek a körök és a négyzet metszéséből alakulnak ki, megegyeznek a középpont körül elforgatott négyzetünk és a kiinduló négyzet metszéspontjaival /39. ábra/. A körökbe ismét berajzolhatjuk a két, egymáshoz képest 45°-kal elforgatott négyzetünket /40. ábra/. Ezzel megteremtettük annak a lehetőségét, hogy kiinduló ábránkat tetszőleges irányba és tetszőleges méretben hálóvá fejleszthessük. Az első hálót bemutató ábrán jól látható, hogy egy négyzetes rácsot rajzoltunk, amelyben minden egyes négyzetet elfordítottunk /41., 42. ábra/.

Vetitsük a hálót először a predella homlokzati rajzára, illetve oldalénzetére /43. ábra/. A kiindulásunknál már látszott, mikor a predella szélességét a B és B* pontok határozták meg, hogy a homlokzatára 5 db sarkára állitott négyzet helyezhető egymás mellé úgy, hogy az elforgatásból adódó Q pontokon keresztül egymást takarják. Még egy érdekes összefüggés, hogy a prizmás lábazatok szélessége kiinduló négyzetünk oldalának felével egyezik meg. A

110