Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A X. Országos Restaurátor Konferencia (1983. december 12-14.) alkalmából elhangzott előadások - Oláh Éva - Szénászky Júlia: Vaskori sírleletek rekonstrukciója

OLÁH Éva•8ZÉNÁ8ZKY Júlia Vaakorl slrlalatak rekonstrukciója

Tanulmányunkban a Csárdaszállás határában feltárt vaskori temető gazdag leletei közül néhány tárgy rekonstrukciójáról számolunk be. Miután a temető még a szükebb szakkörök előtt is ismeretlen, elkerülhetetlennek érezzük, hogy legalább néhány szóval ne ismertessük a lelőhely történetét, a feltárás legáltalánosabb eredményeit.

Gyoma és Csárdaszállás között, közvetlenül az országút mellett homokbányát nyitott a csárdaszállási termelőszövetkezet. Ami óta itt homokot bányásznak, sirok is kerülnek elő. Leletekről már korábban is értesitették a múzeumot, de leletmentésre először 1976-ban került sor, amikor az akkori partfalban látható sirokat bontottuk ki. Újabb, nagyarányú bányaművelés 1982-ben kezdődött, ami sajnos újabb sirok pusztulásával járt. Múzeumunk örökké szűkös anyagi helyzete miatt leletmentésünket csak 1983-ban végezhettük el.

A feltárt sirok száma negyvenre emelkedett, de számos szarmata- és Árpád-kori hulladékgödör is előkerült. A sirok között egy szarmatakori, három kelta, a többi pedig szkitakori volt. A feltárt terület alapján nem állapítható meg, hogy a szarmata sir hogyan illeszkedett a temető rendjébe, volt-e több temetkezés is eb ben az időszakban? A sir feldúlt volt, a csontokat szétszórtan ta láltuk meg a hosszúkás téglalap alakú sirgödörben, ugyanigy azt a néhány töredékes mellékletet is, amelyek közül komolyabb figyelmet egy fibula érdemel. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a sir e- redetileg gazdag lehetett, ezért válhatott a korabeli sirrablók prédájává. A fibula meglehetősen különös példány, az általunk ismert régészeti szakirodalomban legjobb analógiáját egy Kunszent- mártonban feltárt sirban találjuk."'

293