Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

A X. Országos Restaurátor Konferencia (1983. december 12-14.) alkalmából elhangzott előadások - Éri István: A restaurátorok képzéséről, képzettségéről

Előadásom befejező részében - a túlzottan nem szivvidámitő helyzetképpel szembesítve - hadd váltsa azt fel egy rövid áttekintés a magyar restaurátorok képzettségének alakulásáról, a megszerzett tudás, ismeretanyag kamatoztatásáról.

Vannak a jelenlévők között, akik emlékeznek még arra, hogy első konferenciánkon, 10 évvel ezelőtt statisztikai felmérés adatait ismertettük. Az akkori előadó szólt a képzettség fokáról is.

250 fős akkori létszámból - múzeumi restaurátorokról volt kizárólag szó - 40 főnek volt csupán általános iskolai végzettsége - mellette szakmai gyakorlata és esetleg alaptanfolyama. Napjainkban - nyilvánvalóan az idősebb generáció nyugdíjbavonulása - minimálisra csökkent, 15-20 főre az alacsony színvonalú végzettség.

Ugyancsak 40 főre volt tehető az akkori egyetemi-főiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Megemlítve, hogy ebből 30 körüli volt a felsőfokú szakirányú képesített. Napjainkban, hozzávetőlegesen 300 fős múzeumi restaurátor-létszámot alapul véve, a felsőfokú képesítést megszerzettek száma 130-ra nőtt, túlnyomó részben természetesen a Restaurátorképző Intézetben megszerzett diplomák révén. Figyelembe véve a jelenleg is folyó képzést, ez a jelenlegi 40 %-os részarány évről-évre csak növekedhet.

1974-ben a 170 fős középhadból igen keveseknek volt, ha nem is szakirányú képesítése, de például segédlevele, szakközépiskolai végzettsége. A középfokú szakosító tanfolyamok végzősei természetesen nemcsak ebben a kategóriában "javították" a szakképzettek a- rányát, hanem számosán közülük már beléptek a diplomások sorába is. A jelenlegi középhad, 150 fő kb. fele végzett szaktanfolyamot, a többinek csak alaptanfolyami végzettsége van.

Az alaptanfolyamról még néhány szót. 1974-es felmérésünk alkalmával kiderült, hogy jelentős számú, kb. 70-80 restaurátort korábban nem küldtek a muzeumigazgatók alaptanfolyamra. Ennek egyik oka az volt, hogy a szerződéses munkaviszonyban állókat fel sem vették. Néhány évig évente két tanfolyamot rendeztünk, hogy az elmaradást pótolhassuk. Napjainkban már fordított a helyzet, nem mi figyelmeztetjük a muzeumigazgatókat e tanfolyamok fontosságára, ők bombáznak bennünket kérésekkel, hogy minél előbb iskolázzuk be újonnan alkalmazott restaurátor-jelöltjeiket. Ez a szemléletváltozás igen fontos jele.

A restaurátorképzés legfőbb célja - hasonlóan bármilyen más szakma oktatásához - az ön- és továbbképzés iránti érdeklődés,

198