Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Bakayné Perjés Judit: Három középkori fejdísz restaurálása
BAKAYNÉ PERJÉS Judit Három középkori fajdfsz rast au ráláss Elsőként Nagy Géza vette észre,1 hogy a magyar női fejviselet ékessége,'a párta, tulajdonképpen a koronával, a diadémmal áll szoros kapcsolatban és rokonságban, később ugyanerre az érdekességre több kutató is felhivta a figyelmet, hangsúlyozván, hogy a korona mindig is magában foglalta a szentségnek és a szüzességnek a fogalmát, tehát a párta túlnyomórészt fiatal, szüzlányok vise- 2 lete volt és maradt. 3 A pártaviselet divatját a magyarok Keletről hozták magukkal, igy a honfoglaláskori magyar anyagban meg is található. /Pl. Kecskemét,14 Eilend,® Letkés.®/ A magyar pártadivat lényegében töretlennek mondható a 10. századtól egészen a 19. századig. Az Anjou-kori párta a koponyát teljesen körülfogta, véretekkel és gyöngyökkel diszitett volt. A párta alapjaként bőrszalagot használtak, ezt kendervászonnal vonták be, amelyre bársonyt tettek. Az Alföldön a 14. századi párták préselt ezüstlemezes díszeit vászon7 szalagra varrták fel. A 15. század divatváltozásai a pártaviseletnél is nyomon követhetők. Ekkoriban a pártakoszorut gyékényből fonták, ezt vászonnal, bársonnyal vagy selyemmel borították be, s erre varrták rá a spirálokat, a gyöngyöket és a ragyogókat /csillogó kis fém flittere- ket/. A pártákat általában selyemzsinórokkal kötötték fel a fejre. Ezidőtájt jelennek meg a csipkehálős és a csipkeszegélyes párták is.® Egészen uj jelenség a 15. században a gyöngyös párta, amelynek az alapja többnyire selyem vagy kendervászon. A párta szegélyét bronz spirálisokkal díszítették, ámbár a fonott párták szegélyén is bronz spirálisok vannak. A virágmintás spirális párták 19
