Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Fábri Csaba: A harsányi (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) római katolikus templom keresztelő medencéjének restaurálása

A darabokat elmeritettem a konzerváló anyagban. 10-15 perces áztatás után levegőztetés, majd újból áztatás következett. Ezt a folyamatot a faanyagból feltörő buborékok megszűnéséig folytattam. A felépítő darabok belső fele szép érett szinü lett, inig az átfestésekkel szemben a telitőanyag oldószerként viselkedett és a darabok bizonyos részeit letisztította. Száradás után a faanyag jő tartásu, könnyen ragasztható lett.

A munkát az alsó lemezek összeragasztásával folytattam. A három darabból formált rész összeszáradt. Közéjük 0,5 mm-es csikót ragasztottam. Ez szükséges volt, mert ha ezek nélkül ragasztom ősz sze a darabokat, méretproblémák jelentkeztek volna a későbbiekben. Ragasztáshoz Araldit SV 426 Härter, HV 426 epoxigyantát hasz✓

náltam. Ez a ragasztó, azonkívül, hogy jó a ragasztási szilárdsága, ha kell, jól megmunkálható, krétázható. A ragasztóval az e- redetileg meglévő és az idők során keletkezett különbségeket is ki töltöttem, ezt kevésbé testes ragasztóval nem tudtam volna megoldani. Az alsó lemezre a hátoldalt és a fiókot körülölelő részt ragasztottam fel ezután. A hátoldal megadta az építmény körvonalát, és igy egy biztos kiindulási pontot nyújtott. Ezenkívül az utólag bevert szögnyomok is támpontot adtak az összeépítéshez. A darabokat rugós szoritóval fogtam össze. Folyamatosan haladt a ragasztás minden egyes darab beépítésénél figyelembe vettem a hátlap és a borda ivét és magasságát. Ezután a borda beragasztása következett, majd megint a vízszintes felépítő darabok. így körbejutottam az 1. számú bordáig, ahol a hátfalig már minden felépítő darab hiányzott Ide az eredetinek megfelelő vastagságú hársfa darabokat vágtam ki és ragasztottam be. A hátfal ivével és a bordával történő összefa- ragás ezután következett. Az építmény szerkezete igy készült.

Következő munkafolyamat az összeépített darab letisztítása volt. Kiderült, hogy a kiválasztott kutatási hely nem reprezentálta a tárgy átfestéseinek tényleges sorrendjét. A kutatás helyén há rom átfestés volt tapasztalható, de ahány tisztítási próbát kezdtem, szinte annyi eredményt értem el. Nehezítette, hogy anyagok so kaságát használták az átfestések idején a repedések kiegészítésére s azok egyes helyeken a nem gondos munka miatt egy-egy réteget képeztek /keretmassza, gipsz, fűrészporos enyv/.

Az ezt követő illetve megelőző festékrétegek pedig mindig fehér,

94