Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Tóth Márta: A Néprajzi Múzeum egy Hokkaido szigetéről származó (Japán) mellényének restaurálása

alkalmazzák. A beszőtt papíron sok helyen fémnyomok fedezhetők fel. Az ilyen brokátokat a papír befedésére használt fémek alapján különböztetjük meg. Kinran: olyan brokát, amelyet keskeny, aranyozott papírcsíkok beszövésével készítenek. A legutóbbi időkig Kioto volt az egyetlen város, amely ezt az anyagot gyártotta.

A legszebb ilyen szöveteket a Tenna-periódusban /1681-83/ készítették. Ginran: hasonló a fentihez, de arany helyett ezüstöt használtak.

Az eljárást kínai takácsok tanították meg a japán szövőknek a

Tensho-periődusban /1573-91/. Az arany vagy ezüst lapocskákat a

3

papírcsíkokra vagy rátekerték, vagy ráragasztották.

A fentiek, valamint a szakemberek véleménye alapján a restaurált mellény valószínűleg 17. századi darab és Kiotóban ké4 5

szülhetett. "Mig a sávoly - és atlaszkötésnél a mmtaelem szabályszerű időközökben ismétlődik, addig a szabad kötéseknél a kötőpontok helyét az ékítmények vonalai szabják meg, melyek a szövetet díszítik.

Ezeknél a nyüstös szövőszék addig használható, mig a mintaelem 24 fonalból nem áll. Minthogy a szabad kötésű mustrás szöveteknél a mintaelem fonalainak száma jóval több, ezt a huzószéken /illetőleg ma a Jacquard gépen/'szövik. A kínai huzószék legegyszerűbb formája az volt, hogy a láncfonalakhoz ezek emelésére szolgáló fonalakat kötöttek, s azokat a fonalakat, amelyeket egy- egy vetésnél egyszerre kellett emelni, ismét egy zsinórhoz kötötték.

Az ilyen szövőszék működtetéséhez két ember kell. Egyik szövi az

anyagot, másik a mintának megfelelő sorrendben a láncfonalakat

emelgeti. Ezt a szövőszéket igen elterjedten használták Kínában,

0

Japánban, Indiában. Ennek elvén működik a Jacquard gép is."

A motivumok

A mellény bélésének alapvető díszítését két-két /együtt 17 cm széles/ virágsor ismétlődése adja. A sávokat egymástól levelek sora választja el. A hátteret álló, nyújtott, koncentrikus rombusz mintázat tölti ki, igy elvész az összminta mélysége. Számunkra a kihajtók és a gallér mintázata az érdekesebb. A japán motivumkincsben gyakori az azonos vagy hasonló geometriai formák alkalmazása. Ilyen pl. az ötszög és a hatszög.