Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Romváriné Kutas Eszter: Egy 1818-ból származó hódmezővásárhelyi láda restaurálása
cióbeli eltéréséből. A kelengyés ládákon megjelenő kevésbé pateti- kus ábrázolás jobban harmonizál az egyszerű paraszti otthon többi berendezési tárgyával. A szinek használatában és a színskálában is eltéréseket mutatnak a ládák a mennyezetkazettákhoz képest. Mig a kazettákon a fehér alapszínként szolgál és igy igen domináns, addig a ládákon kis mennyiségben, a súlyosabb motívumok lazításaként fordul elő. Például a piros virág belső kontúrjaként, vagy gyöngyvirág ábrázolásánál, amely fehér pöttyökből jön létre. A ládákon előforduló szinek: sötétkék alapszin, élénkpiros, zöld, sárga /kevés/, fehér. A kazettákon szereplő szinek: fehér alapszin, zöld, barna, sárga, világoskék. Talán .1 kétféle színvilágot összehasonlítva adódik a legnagyobb felfogásbeli különbség a láda és a kazetta között. A ládán lévő szinek a kék és piros kontrasztjára épülnek és élénk hatást adnak, mig az Őtemplomi és más kazettákon is egymással jobban harmonizáló, visszafogottabb színvilág jelenik meg. Ez utóbbi általában érvényes a famennyezetek színezésére, ami talán abból is adódott, hogy a kazettának nemcsak önmagában kellett harmonikus képet nyújtania, hanem az egész famennyezetbe, mint egységbe bele kellett illeszkednie, komponálódnia. A vásárhelyi láda előlapját mint két kazettát alakították ki a már fentebb tárgyalt keretelési módokkal. A két rész egymás tükörképét adta, de saját magán belül is aránylag szimmetrikus a kompozíció. A kazetták között és oldalaikon vagy elszórt virágok, vagy bokorvirágként elhelyezkedő motívumok voltak, szintén egymáshoz viszonyítva szimmetrikusan. A ládák tetejére és oldalára többnyire koszorút festettek. /A tetőn ezek általában lekoptak a használattól, csak az oldalakon maradtak meg/. A datálást és a megrendelő nevét ritkán az előlapra, vagy inkább a ládatető belső oldalára, koszorúba foglalva festette az asztalos. A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI MUCSI SÁRA LÁDÁJA A tárgy leirása A láda 1818-ban készült, fenyőfa, asztalosmunka. Két oldalt léc lábakon áll. Elejének két oldalán pajzs alakú mező, kontúrjai faragottak. Festett. Alapszine oldalain sötétzöld, elején kék.
