Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabolcs Péterné: Berzencei hímzett ködmön restaurálása
3. Szétbontás Az ujját a mellényrésszel csak a vállon körbefutó cakkos szélű irha- csik tartotta össze, amely durva javitóöltésekkel volt fölvarrva. Ennek lebontása tehát nem okozott problémát. Szükséges volt azonban az ujja szétfejtése is, mert csak igy tudtam a szakadásokat megragasztani és a hímzést helyreállítani. Bontás közben kb. 10 cm-enként megjelöltem a találkozó öltéslyukakat az ujjon és a vócon, hogy majd az összeállításnál ugyanígy tudjam összevarrni akkor is, ha valamelyik darab tisztítás közben megnyúlna, A gombolópántokat szintén lebontottam, hogy kiegészítésüket és ragasztásukat elvégezhessem. Szabásminta készítése. Az 1:1 méretű szabásmintára a ködmön teljes ornamentikáját fölrajzoltam, a jobb és bal ujját is, külön-külön. Mindenekelőtt azt kellett kiderítenem, hogy milyen volt az ornamentika ott, ahol a hímzés teljesen hiányzott. Ebben a munkában a megmaradt öltésnyomok, a háromélü szücstü háromszög-alakú vágásai segítettek. Mégis, nehéz dolgom volt a legsűrűbben hímzett részeken, ahol szinte egymást érték a lyukak. Ilyen a háta, amelynek a szélén még zavart a szakszerűtlen var- rogatás közben keletkezett sok nagy, kerek lyuk is. Ezután megfestettem a színeket, pontosan annyit, amennyi az eredetiből maradt. Voltak olyan részek, ahol csak a szőrös oldalon találtam fonalmaradványokat, amelyekből megállapíthattam az eredeti szint. Eleinte zavart az, hogy a hátoldalon egészen más színeket találtam, mint a külső felületen; ez az eltérés különösen a zöldnél volt feltűnő. Végül összeállt a kép, sikerült megállapítani, hogy az egyes motívumok a tizenegy szin közül melyikkel voltak kihimezve. Általában jellemző a szimmetria, de néhol eltéréseket is találtam, pl. a bal elején levő "szőlőfürt"-mintában a lila szemek mellett egy világoskék is van, vagy hátul, a vállán is eltérő színeket találunk a két oldalon. 19 Himzéstechnika, öltésmódok Laposhimzés. A legelterjedtebb öltésmód. A szűcsök csaknem kizárólag ezzel hímeztek. A ködmön hímzésének nagy része ezzel a technikával készült. Készítése egyszerű: egymás mellé fektetett szálakkal takarjuk be a díszítendő teret. Szép a laposhimzés, ha egyenletes a szálak kifeszitése, jó a szálfektetés és pontos a körvonal. Mindaddig párhuzamos az irány, mig az egyik oldalon kissé ritkábban öltünk, miáltal hajlás keletkezik. Az öltést magunk felé öltjük, a színe és visszája egyforma. Rácsöltés. A szűcsök és szürszabók egyaránt alkalmazták, általában csikmintának. Változó lehet aszerint, hogy a szálak hányszor keresztezik egymást. Itt minden szál négyszer kereszteződik. Visszafelé öltünk, mindig a harmadik lyukba. (Itt a meglévő öltéslyukakra gondolok. ) A rátétbőröket egyszerű levarró öltésekkel erősítették a szőrösbőrhöz. 89 »
