Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabolcs Péterné: Berzencei hímzett ködmön restaurálása
A fő motívumok a rózsa leegyszerűsített ábrázolásai, különböző nézetben. (Elölnézet, oldalnézet és bimbó.) A régi szücs-rajzkönyveknek is a rózsa a fo, mondhatni egyetlen eleme. Jellegzetes forma a bimbó, amelyet "pávaszem" néven is emlegetnek, noha a pávához semmi köze nincsen. ° Az uj technika a díszítmények szabadabb kezelését és uj elemekkel való bővítését is megengedi. Ilyenek a szőlőfürtminta és a kacsok. Ezek a motívumok az ország egész területére jellemzők, a jászsági szücshimzé- seken éppúgy megtalálhatók, mint Somogybán. A virágok formája és száma a megrendelő nemétől, életkorától, vagyoni helyzetétől és a község Ízlésétől függött. A díszítés kialakításában és megváltoztatásában kevés szerepe volt a mesterembernek. Egyes községek vagy vidékek ragaszkodtak régi, megszokott díszítésükhöz. A szűcsök ezeket a mintákat évről-évre ismétlik, csak itt-ott tesznek egy kis változtatást. Egy-egy szint többféle árnyalatban használnak anélkül, hogy ezzel plasztikus hatásokra törekednének. 7 Az e csoporthoz tartozó ködmönök nagyon elterjedtek voltak. Nemcsak Nagykorpád, Kisbajom, Csököly, Nagyatád körül viselték, hanem Berzence horvát anyanyelvű vidékén is. ® A berzenceiek ugyanis Nagyatádon magyar szűcsöktől vásárolták a ködmönöket. ® Ehhez a csoporthoz tartozik és szintén berzencei az általam restaurált ködmön is. Egy teljesen hasonló, csaknem azonos ornamentikáju berzencei ködmön rajzát közli Malonyai. A különbség mindössze annyi, hogy az valószínűleg nagyobb méretű, ezért az ujj legfelső részén még egy áthajló virág is található. A restaurálás munkamenete 1 1. Anyagvizsgálatok a/ Bőr A szűcsök általában kevert fajtájú juh vagy bárány bőrét használták fel, mert ezek több előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. A gazdagon díszített, drágább ruhadarabokhoz a finomabb, vékonyabb, bársonyos felületű báránybőrt dolgozták fel. A ködmön ujjának tanulmányozása alapján valószínűnek tartom, hogy a tárgy anyaga báránybőr. Ugyanis a közepén a bőr jóval vastagabb, mint a széleken, valamint az ujja végén és oldalán belülről rávarrott kis darabokat, "pőszléseket" találtam, amelyeket a szőrtelen hasi részek kitoldására alkalmaztak. Ezek kb. olyan távolságra vannak egymástól, amely a bárány méretének felel meg. A mellényrész olyan sok apró és eltérő minőségű darabból van összeállítva, hogy ezekből csupán a következőket tudtam megállapítani. A szűcs valószínűleg úgy gazdálkodott a gereznákkal, hogy a két ujját szabta ki először, mivel azoknak csak az alját takarja rátétbőr, igy csak ott lehet toldozni. A kisebb, maradék bőrökből szabta a mellényrészt, amit körben díszített széles rátétirhákkal, és amelynek egész felülete sűrűn hímzett. Így az alapbor tulajdonképpen alig látszik, a toldozgatásokat a diszités takarja.
