Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Koncz Pál: Egy 1567-es wittenbergi Luther-biblia restaurálása
d/ A papír tisztítása, konzerválása, restaurálása Első lépésben az iveket egy sorba ütve a gerincfelületről urea-oldatban nedvesített vattával az enyv nagy részét eltávolítottam. Vigyázni kellett rá, hogy a folyadék lehetőleg ne hatoljon be a papirosba, nehogy vizfoltos legyen. Az iveket lapokra bontva, a laphajtásokból ecsettel kisöpörtem a port és törmeléket. Nyilvánvaló volt, hogy egy vizes áztatás nem lesz elegendő a papír megtisztítására. Ezért olyan felületaktív anyagot kerestem, amely neutrális kémhatás mellett, kis habzással gyorsan nedvesít, erőteljesen mos, emulgeál és nagy a szennyvivőképessége. A beszerezhető ionmentes mosószerek közül a textiliák tisztításánál már kitünően bevált magyar gyártmányt, az EVITEX-et választottam. 3 Az anyag 0, 5%-os vizes oldatát átlagosan 35-40°C-on kezdtem használni, de később szobahőmérsékleten dolgoztam vele, tekintve, hogy az ionmentes detergensek hidegen is jól oldódnak és működnek. Félives méretű fotótálban 10 liternyi oldattal mostam. A művelet csupán abból állt, hogy a bemeritett és 5-10 másodperc alatt teljesen átnedvesedett papirost időnként enyhén mozgatva 2-3 percig tartottam a fürdőben (egyszerre két iv anyagát: hat lapot), majd üveglapon félig kiemelve, a még megtapadt, de már föllazult nagyobb törmelékszemcséket az ivhajtásból ecsettel kihajtottam. Az oldatot tiz Ívre használtam, majd újat készítettem. (Egyszerre fenti két iv anyagát kezeltem fürdőről fürdőre, migcsak présbe nem került; a présberakás idejére áztattam Evitexbe az újabb adagot.) A lapokat csapviz alatt kissé leöblítve az oxidálófürdőbe tettem. Ez a fürdő 1% KMnC>4 aq. A lapok eleinte fél percig, később, az oldat lemerülésével kicsit tovább, maximum 1 percig álltak ebben, majd folyóvíz alatt üveglapon alaposan kiöblítve, 2%-os NaHSOß oldatba kerültek, ahol a felszabaduló kén-dioxid fehérítő hatását a papíron kifejtette. ® A lapokat ismét leöblítve 1%-os Na2B^07 oldatba merítettem, itt ösz- szegyüjtve az egyszerre kezelésbe vett lapokat. Miután az utolsó lap is ide került, egypercnyi állás után az anyagot stabilizáló pufferoldatba helyeztem át, amely a még esetleg megmaradt savnyomokat eltávolította a papírból. A puffer a lengyel papirkonzerválási gyakorlatban használatos pH 7, 5 kémhatásu bórsav-borax puffer, melynek összetétele: 10 rész 1,27% aq. HgBOg (pH 5,6) 1 rész 1,90% aq. Na2B^O^ (pH 9,2) Az oldat pH-ját Stuphan íinomskálás indikátorpapírral munka közben gyakran ellenőriztem, de a puffer nagyon tartós kémhatásunak bizonyult: elegendő volt öt-hat iv anyagának kezelése után cserélni. A kezelés után a papíron műszeres kémhatásmérésre nem volt lehetőség, azért csupán úgy ellenőrizhettem, hogy felforralt, majd hütött desztillált vízzel megnedvesitettem külön a már megszáradt papirost, majd az indikátorcsikot tiszta üveglappal negyedórára rászorítottam. A papír pH-ja 7, 0 és 7, 2 közöttinek mutatkozott. A pufferből kiemelve, a lapokat függőlegesen álló dekoritlapokra tettem, hogy a nedvesség lecsöpögjön róluk. A nyirkosság nagyobb részét még ebben a helyzetben ill. hátoldalukról már a lapról leemelve, asztalon, szivópapirral itattam le. Amint az anyag enyhe nyirkosságig szikkadt, szűrőpapírok között enyhén lepréseltem, és néhány óra múlva kicserélve a
