Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Koncz Pál: Egy 1567-es wittenbergi Luther-biblia restaurálása
ványa szemmel látható volt. A mintát desztillált vizbe áztattam, majd pár csepp 0, In KJ-dal összeráztam. Sötétedés mutatkozott; kék indigószin nem jelentkezett, valószinüleg a bőrről bekerült csersav zavaró jelenléte miatt. A tábláról és az erősitő pergamencsikokrói levehető ragasztó logikusan és szemmel láthatóan enyv volt. Kálium-jodidos jód-próbával igazolódott. 100 ml 5%-os KJ-oldatba 1 g jódkristályt oldva a duzzasztott ragasztószemcsére vittem a reagensből, s a halványsárga szemcsék tartósan barnára szineződtek. Elvégeztem vakpróbaként a Biuret-reakciót is; cc. NaOH, majd 1%-os CuS04-oldatot cseppentettem az anyagra, amitől lilára szineződött, s ez fehérje jelenlétét mutatja. 3 A mintát óvatosan kell venni, nehogy a bőrből ill. pergamenből származó anyagok reagáljanak, mint fehérje. A bőr cserzőanyagának azonosítását a következőképpen végeztem: a bőr megjelenése és színe alapján eleve növényi és nem ásványi cserzésre gondoltam. Első lépésben azt kellett eldönteni, hogy pirokatechin-, piro- gallol-, vagy un. kevert tipusu cserzőanyagról van-e szó? Második lépésben pedig azt, hogy az adott kémiai jellegű csoport konkrétan milyen növény cserzőanyagából származik. Ezért a következő három kimutatási reakciót végeztem el; miután a bőr egy kis darabját, mely rejtett helyről, a behajtásból származott, három napig kevés desztillált vízben áztattam, és három részre szétosztottam: 1. Az oldatba cc. CH20 (formaldehid) + 1,0 normálos HCl-ot adtam. Az oldatban melegítésre kevés csapadék, zavarosodás jelent meg, amely egy óra múlva feloldódott. A szürletre telitett vastimsó-oldatból (KFe/S04/2. 12H20), majd egy normálos nátrium-acetátból (CHgCOONa) cseppentettem rázás nélkül, amire kékesviola szin pirogallol (1, 2, 3- trioxi-benzol) jelenlétét mutatta. Ha a nátrium-acetát hozzáadására teljes csapadék jelent volna meg, akkor pirokatechinre kellett volna következtetni. 2. A második cserzőanyag-oldat In ólom-acetátot (CH2COO)2Pb, majd In ecetsavat (CH3COOH) adtam, , amire teljes csapadék jelent meg. A szürlethez tömény vastimsó-oldatot adva, karamellszinü, teljesen opa- lizáló szinreakció tölgyfakéregre ill. tölgyfára utalt. 3. A harmadik részhez tömény kénsavat adva piros gyűrű jelent meg, alatta az oldat barna szinü, majd a vízzel hígított oldat világosbarna volt, ami egyértelműen tölgyfakéregre utalt. Ha a cseranyag alapja tölgykéreg, akkor az kevert tipusu lévén egyaránt mutathatja a pirogallolra és a pirokatechinre utaló reakciókat is. Ezért a tölgykéreg, vagy a tölgyfa kizárására elvégeztem a brómvi- zes próbát. 4. A cserzőanyag oldathoz normálos ecetsav hozzáadása után cseppenként brómos vizet adtam addig, mig a brómfelesleg biztosítva volt. Csapadék nem jelentkezett, ezért pirokatechin jelenlétét ki kellett zárni; az eredmény tölgyfa. A reakció lényege, hogy a pirokatechin tipusu cserzőanyagok brómvizzel rögtön csapadékot adnak, mig a pirogallol oldható. ’ A papír esetleges lignintartalmának kimutatására az emelőcsikok egyik darabkáján tettem próbát. Alkoholban 25(o-os floroglucin-oldatot, majd 25ft>-os 44 j
