Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Csuhaj Zsuzsa: Az egri kádár céh ládájának restaurálása

Kiegészítés:

Az egyik kulcspajzsról szilikon negatívot készítettem. A negativ felületére kémiai módszerrel fémezüstöt választottam ki, majd színezett Du- racrollal (gyártó: Spofa-Dental, Csehszlovákia) öntöttem ki. 13

Elmaradt a cimerpajzsok fedó'lemezének kiegészítése, valamint a zár- szerkezetek elveszett kulcsainak pótlása. A láda eló'oldaláról hiányzó Szent Orbán dombormüvet nem faragtam újra. Helyére a megfelelő' méretűre nagyított eredeti fényképfelvétel került.

Faanyagvizsgálat

14

1. Bükkfa

Valószínűleg Fagus silvatica (erdei bükk), a makroszkopikus vizsgálat és a keresztmetszet alapján.- Jellegzetes, hogy a kései fában az edények nem érik el a következő' évgyűrűt.- Használható hosszmetszet hiányában a faj meghatározása bizonytalan. Bükkfából készült a láda 2 darab láb alátétje. (Pótlás)

2. Diófa (Juglans regia)- Makroszkopikus meghatározás szerint.- A metszet nem alkalmas bizonyításra.

Diófából készültek a láda faragott korinthoszi oszlopfejezetei.

3. Diófa (Juglans regia)- Szórt likacsu fa. Jellemző' az érintős metszetben: a sűrűn perforált, rövid edények egymásba kapcsolódása.

Diófából készültek a láda korinthoszi oszlopainak talpkarikái.

4. Diógyökér- A keresztmetszeten látható a többféle fa összeenyvezése.- A külső rész valószinüleg diógyökér.

Indokolás:

A bútorokhoz diógyökeret és topolyát használtak.- Tuja nem lehet, mert az nyitvatermő.- A nyárfa nem valószínű, mert az nem tartalmaz falvastagodott tracheá- kat.

Diógyökérből készült a láda fedelén lévő koronázó rész" középső peremszegélye.

29