Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Csuhaj Zsuzsa: Az egri kádár céh ládájának restaurálása

CSUHAJ Zsuzsa

Az egri kádár-céh ládájának restaurálása

1951-ben született Egerben. Középiskolai tanulmányainak befejezése után került az egri Dobó István Vármúzeumba, ahol jelenleg is restaurátor.

1980-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskola tárgyrestaurátor szakán. A főiskolán készített dolgozatai: Egri fegyverek konzerválása (MHMK: 167. sz. ), Bodonyi halotti lepedő' himzésrészlete (MRMK

3. sz. ), Az egri vár néhány XVII. századi kutvödrének restaurálása (MRMK: 223. sz.).

Bevezetés

Az azonos iparágban tevékenykedő mesterek javarésze már a középkor folyamán, Európa-szerte érdekvédelmi szervezetekbe, úgynevezett cehekbe tömörült. Az, hogy az egyes országok, nagyobb táji területek, illetve városok életében ez mikor következett be, nagyban függött gazdasági, történeti helyzetüktől. A céhek jelentősége nagy és többrétű volt. Egyrészt szabályozták a kézműipari termékek előállításának, árának és értékesítésének rendjét, másrészt meghatározták, s igv egységesítették az iparhoz tartozó alapvető szerszám- és eszközkészletet, mely viszont az oktatási formák stabilizálását is jelentette, végül pedig előírták a teherviselés mértékét a nagyobb közösség érdekében. Mindezt - a jogokat és a kötelességeket - a céhlevél tartalmazta, s a testület ennek alapján folytatta tevékenységét, A sokrétű feladattal csak jó szervezés esetén birkózhattak meg, amihez viszont meg kellett oldani az irat- és értékállomány biztonságos, központi kezelését. Erre szolgált a céhláda, mint egyfajta korabeli "trezor", amely a későbbi időkben a benhe felhalmozott értékek következtében a céh jelképévé is vált.

Előbbiek alapján érthető, hogy a különféle céhládák - igy az egri bodnároké is - azért készültek oly díszesre, hogy reprezentálják az adott mesterség becsületét, vagyoni helyzetét.